Ma, amikor egyre nagyobb az érdeklődés a szénsavas italok iránt, a pezsgőket is letaszítva a trónról törnek előre a prosecco-k. A pezsgő ízjegyei igen változatosak lehetnek a termőhelytől és a szőlőfajtáktól függően. Általában a citrusfélék, zöldalma, barack jegyek jelennek meg bennük, míg a proseccónál a virágos jegyek dominálnak a gyümölcsök mellett, és a pezsgőhöz képest aromái kevésbé intenzívek és komplexek, viszont frissítőbbek és könnyebbek.

Az italválasztásainkat számos tényező befolyásolhatja: olykor a hangulatunk határozza meg, hogy a végeláthatatlan kínálatból mire esik a választásunk, máskor ünnepi alkalomhoz vagy ételhez párosítunk egy-egy kivételes tulajdonságokkal megáldott nedűt.

A manapság ismert, az olaszok pezsgőjének is nevezett prosecco mintegy másfél évszázada lopta be magát a szőlőből készült alkoholos italok fogyasztóinak szívébe – az 1880-as években, az észak-olaszországi Veneto régióban működő Mionetto családi pincészet kezdte meg a nagyobb léptékű termelését és forgalmazását. Az alapító Francesco Mionetto célja az volt, hogy az ókorból ismert, újragondolt proseccóval megmutassa a szülőföldjén őshonos Glera szőlő különleges karakterét, ezáltal egy tiszta, természetes és stílusos italt alkotott meg. Bár proseccót már korábban is készítettek a térségben, a Mionetto volt az, aki valóban feltette az ital nevét a világtérképre – modern szemléletével és kifinomult technológiájával egy új korszakot nyitott a buborékos élmények történetében.

Mítosz és valóság – avagy csak a Glera?

A Glera azóta is a prosecco legfőbb alapanyaga: az előírások szerint az elkészítéshez felhasznált szőlőnek legalább a nyolcvanöt százalékát kötelezően ez a fajta adja. Emellett a habzóbor legfeljebb tizenöt százalékban tartalmazhat Chardonnay, Pinot Bianco, Pinot Grigio, Verdiso, Perera, Bianchetta Trevigiana, vagy (a Prosecco Rosé esetében) Pinot Nero szőlőfajtát. Bár sokan úgy tudják, a prosecco kizárólag Glera szőlőből készülhet, ám a kis arányú házasítás hosszabb ideje engedélyezett. Oka és egyben célja elsősorban az ízprofil finomítása, az évjárati egyensúly megteremtése és az újonnan felmerülő piaci igények lekövetése volt.

A prosecco világuralomra tör

Tény, hogy a prosecco mára a világ egyik legtrendibb, éppen ezért az egyik legkelendőbb italává vált. Az utóbbi állítást mi sem támasztja alá jobban, mint az, hogy

Egyes becslések szerint pedig az idén további tíz százalékkal növekedhetnek az eladások, meghaladva a 720 millió palackot. E számokat hallva minden bizonnyal Francesco Mionetto is elégedetten csettintene, és nyilván örömmel töltené el az a hír is, hogy a nevét továbbörökítő Mionetto prosecco ma a világ piacvezető nemzetközi márkája, amelyből éves szinten a világ hetven országban több mint 42 millió palackkal fogy.

De mégis mi a prosecco titka?

Minden bizonnyal az egyszerűsége, az, hogy nem akar többnek látszani, mint ami valójában: egy könnyed, friss és gyümölcsös ital, amely nem igényel különleges alkalmat, mindig szerethető, ezáltal ő maga teszi különlegessé a pillanatot. Ha egyetlen mondattal szeretnénk jellemezni, hát azt mondhatnánk: a prosecco a palackba zárt életérzés. Egyéni karakterénél, stílusosságánál fogva szinte minden korosztály kedvence. Egy jól behűtött, hosszú szárú pohárba kitöltött prosecco ugyanis még kellemesebbé teszi a baráti beszélgetéseket, a romantikus vacsorákat vagy akár egy teljesen átlagosnak gondolt, napsütéses délutánt is.