A ragadós száj- és körömfájás (RSZFK) az egyik legfertőzőbb állatbetegség. A vírus nemcsak közvetlen érintkezéssel, hanem levegőben is terjedhet, sőt hosszú ideig életképes marad felületeken és takarmányon. Leginkább a szarvasmarhákat érinti, de a juhok és más hasított körmű állatok is megbetegedhetnek. A fertőzés hólyagokat, lázat és termeléscsökkenést okoz, a tejelő állományokban pedig súlyos gazdasági károkhoz vezet.
Ausztráliában utoljára 1872-ben fordult elő RSZFK, de a 2022-es indonéziai kitörés óta a hatóságok jelentősen szigorították az ellenőrzést. A 30 milliós szarvasmarha-állománnyal rendelkező ország exportja ezen a betegségmentes státuszon alapul. Ha a vírus bejutna, a legtöbb partnerország azonnal felfüggesztené az importot.
Az Egyesült Királyság 2001-es járványa intő példa: akkor a vírus gyorsan elterjedt, több mint 6 millió állatot kellett leölni, és a kár elérte a 16 milliárd ausztrál dollárt. Hasonló helyzet Ausztráliában beláthatatlan gazdasági következményekkel járna.
Az új fegyver: mRNS-vakcina
A jelenlegi védekezési stratégia elsősorban szigorú karanténra és szükség esetén kényszervágásra épül. Vakcinákat csak vészhelyzetben alkalmaznak, mert a rutinszerű oltás bonyolítaná a betegségmentes státusz igazolását, és az immunitás legfeljebb egy évig tart.
Az új mRNS-alapú vakcina viszont két szempontból is áttörést jelent:
- Gyorsan módosítható: az mRNS-technológia lehetővé teszi, hogy a vakcinát néhány hét alatt az aktuális vírustörzshöz igazítsák.
- Helyben gyártható: így nem kell külföldi készletekre várni, ami kritikus helyzetben hetekkel rövidítheti a reagálási időt.
