Bécs számos mintaprogramot hirdetett és valósított meg az elmúlt húsz évben, aminek néhány szép példáját a GreenStudio által, Zöld lépések Ausztriában címen szervezett szakmai sétaprogram keretében nézhettük meg a belvárosban.

Bécset a világ legélhetőbb fővárosaként tartják számon. Évtizedek óta úttörő szerepet tölt be a klímaváltozás elleni küzdelemben és a fenntartható városfejlesztésben. A klímasemlegesség megteremtése érdekében számos célkitűzés mellett a zöldinfrastruktúra innovatív fejlesztése, a zöldfelületek növelése a vezető gondolat, amit akár több tízezer négyzetméter aszfalt feltörésével is igyekeznek megvalósítani.

A múzeumnegyed zöldre vált

Sétánkat Hóka Beatrix kertészmérnök, fenntarthatósági menedzser, a GreenStudio tájépítész iroda ügyvezetője vezetésével a múzeumnegyedben, a Museums­quartierben kezdtük, amelyet egyszerűen csak MQ-nak neveznek, emellett egyedi arculatot és marketinget kapott. Bécs az MQ kialakítását, a korábbi császári istállók kulturális komplexummá fejlesztését 1998-ban kezdte meg, és három évvel később, 2001-ben megnyitotta a nagyközönség előtt a mai formájában. Az átalakítás egy nagyszabású projekt volt, amelyben a barokk épületeket ötvözték a modern építészettel, és a 9 hektáros területet a világ egyik legnagyobb művészeti és kulturális központjává alakították.

A múzeumnegyed zöldítése, azaz az MQ Goes Green első fázisa 2023 tavaszán indult azzal a céllal, hogy 2030-ra klímasemleges kulturális helyszínné váljon. A legfontosabb kezdeményezések a környezetvédelmi témájú művészeti projektek, a terület zöldítése és az erőforrás-hatékony működés. A száz százalékban burkolt belső udvarokon és tereken raklapokra helyezett ideiglenes növényegyütteseket helyeztek el fákkal, évelő növényekkel és díszfüvekkel.

Az edények kialakítása is művészi, bár csakúgy, mint maga a művészet, esztétikumuk megítélése egyénenként változó lehet. A növényeket intenzív tetőkerti ültetőközegbe telepítik nagyméretű dézsákba, de jellemzően légbuborékos (air-pot) falú konténerekbe. Ezek drénlemezhez hasonló anyagból hajlított edények, a falukban nyílással ellátott kiemelkedő dudorok is találhatók. A kiemelkedésekben benne marad a levegő, így a fejlődő gyökerek a termesztőközeg határát elérve nem nőnek tovább, úgynevezett „légmetszés” történik.

Ezeket az edényeket műanyag rézsűhálóval veszik körül, amibe fenyőkérget töltenek. Ettől esztétikusabb lesz a megjelenés és nem tud átforrósodni a gyökérközeg. Az így kialakított növénycsoportokban vízvételi helyeket is kiépítettek, amikre gyorscsatlakozóval ráilleszthetők az öntözőtömlők és szórófejek. Ezzel a megoldással burkolt felületek bontás nélkül is zöldíthetők, a növénycsoportok targoncával rugalmasan áthelyezhetők. A különböző fajokból álló növény-összeállításokkal az MQ belső udvaraiban, terein mindenütt találkozhatunk, a Leopold Múzeum előtti téren pedig tájékoztató táblán ismertetik a projektet és felsorolják az alkalmazott növényeket is.

A méhek is otthonra találtak

Több kényelmes, újrafeldolgozott mű­anyagból készült ülő- (vagy inkább fekvő-) bútor is helyet kapott a múzeumnegyedben. Az Enzi cég tervezte bútorokat a városlakók szívesen használják. A formai prototípus az az osztrák szövetségi erdőgazdaság (ÖBf) által felajánlott helyi vörösfenyőfából készített bútor, amit az MQ főterén helyeztek el, az éghajlatvédelmi intézkedések és a fenntarthatóság iránti közös elkötelezettség szimbólumaként.

Az MQ Museumsplatz felőli oldalán, a Természettudományi Múzeummal átellenben található Anita Fuchs „Versuchsfeld1” (Tesztmező1) nevű kreatív kísérleti gyep­állománya, ami egy tudományos-művészeti projekt; a zöldterületek urbanisztikai hasznosításának új lehetőségeit vizsgálja. Tulajdonképpen egy 250 négyzetméteres biodiverz rét, aminek átalakulását értékeli a művész kutatókkal együttműködve a forgalmas és beépített belvárosi környezetben.