A szőlő aranyszínű sárgaság betegsége (FD) súlyos probléma, és bizonyos témákban még mindig nincs kit vagy kitől kérdezni…
Mint Molnár Ákos válaszában elmondta, a fertőzés elsőszámú terjesztője az amerikai szőlőkabóca. A kutatások alapján van még néhány kabócafaj, ahol az átvitelt sikerült bizonyítani. A Soproni borvidék elnöke hozzátette, kísérleti körülmények között az Euscelidius variegatus átvitte az FD fitoplazmát lóbabra, az Orienthus ishidae polifág kabócafajból is azonosították az FD fitoplazmát. Vektorként szóba jöhet még a Dyctiophara europaea (süveges kabóca) is. De ezek alacsony egyedszáma nem okozhat ilyen járványszerű terjedést, tehát gyakorlati szempontból maradhatunk abban, hogy a Scaphoideus titanus a betegség vektora.
A fertőzés növényről növényre történő átviteléhez vektor szükséges, tehát a növény mechanikai sérüléssel, művelőeszközzel, kéziszerszámmal nem fertőzhető.
-Fontos kérdés, a kabócák elleni védekezés – ismerve a birtokszerkezeteket, az ültetvények állapotát – mennyire tud hatékony lenni? Elegendő ehhez az érintett gazda hozzáállása, vagy magasabb szintű, koordinált beavatkozásra lenne szükség?
– A kabócák elleni védekezés az egyetlen rendelkezésre álló módszer, de ez is csak összehangoltan lehet eredményes. Egy adott területen a sárgalap- csapdák fogásai alapján pár napon belül minden termelőnek egyszerre kellene védekezni. Mindez egyaránt érvényes a konvencionális és a bio termelőkre.
Prioritás a műveletlen, felhagyott ültetvények azonnali felszámolása, hiszen ezek mind a kórokozó, mind a vektor számára rezervoárt nyújtanak és lehetetlenné teszik az eredményes védekezést a művelt ültetvényekben. További feladat a többi FD-t hordozó egyéb növényfaj (bálványfa, iszalag, mogyoró) eltüntetése a szőlőültetvények környezetéből.
Mindez csak összefogással, egy- egy terület összes szereplőjének felelős hozzáállásával vezethetnek eredményre.
-Mire elég az állami kompenzáció, mekkora kiesését jelent egy vállalkozás számára a kipusztított ültetvény?
Kártérítés a zárlati intézkedés keretében elrendelt kivágás akkor jár, ha a termelő a permetezési naplójával, valamint az azt alátámasztó számviteli bizonylatokkal hitelt érdemlően tudja igazolni, hogy engedélyezett növényvédelmi technológia alkalmazásával eleget tett a zárlati károsító terjedését elősegítő amerikai szőlőkabóca elleni védekezési kötelezettségének, illetve folyamatosan együttműködött a hatósággal és betartotta a hatóság által a kijelölt területen meghatározott zárlati intézkedésekben foglalt növényegészségügyi előírásokat, továbbá a fertőzés a korábbi években nem érintette a termelő területét.
A kártalanítás részletes szabályait az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (továbbiakban: Éltv.). 54. §-a, valamint a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I.17.) FVM rendelet 21-25. § határozzák meg.
Az Éltv 54. §. (1) bekezdése a) pontja értelmében „Zárlati károsító előfordulásának felszámolását, terjedésének megakadályozását szolgáló intézkedés során a termelők növényállományában végrehajtott részleges vagy teljes megsemmisítés esetén az adott dologban keletkezett károk enyhítésére – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a termelő az államtól e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint részleges kártalanításra jogosult.
A kártalanításról és annak mértékéről az irányadó ágazatai jogszabályok alapján az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv határozatban dönt, azonban a termelőnek a kártalanítási igényéről nyilatkoznia kell, az automatikusan nem jár.
A kártérítési rendszernek azonban számos anomáliája van, amit nagyon gyorsan rendezni kell, mert ezek a nagy esetszám és az érintett területek nagysága miatt komoly gazdasági hatással és társadalmi feszültséggel fognak járni, valamint nemhogy fékezik, hanem bizonyos esetekben gyorsítják a betegség terjedését.
