A lárvák kelnek májusban, az imágók június végén, júliusban jelennek meg, a sárga lapokat azok megfigyelésére kell kitenni.

Az aranyszínű sárgaság fitoplazma (flavescence dorée, röviden FD) rendkívül gyorsan terjed az ültetvényekben és néhány éven belül a tőkék elhalását okozza. Tünetei nagyon hasonlítanak a kevésbé veszélyes, és számos növényt fertőző sztolbur fitoplazmáéra. A betegségről Németh Csaba, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet Badacsonyi Kutató Állomásának munkatársa beszélt Kecskeméten.

Ezeket a tőkéket azonnal ki kell vágni. A kórokozó a gyökérben telel, a tenyészidőben pedig a háncsrészben terjed. Minden szőlőfajta érzékeny rá, különösen a Chardonnay, a Szürkebarát, a Rizlingszilváni, a Rajnai rizling, a Szlankamenka, a Pinot noir és a Kéknyelű. Sokfelé megjelent az ültetvényekben a betegség a Zalai, Pécsi, Kunsági, Etyeki, Móri, Soproni, Badacsonyi és Balatonboglári borvidékeken.

A két fitoplazmás betegség úgy különböztethető meg egymástól, hogy a sztolburral fertőzött tőkék elszórtan jelennek meg az ültetvényben, az FD-vel fertőzöttek pedig foltokban.

Ne tévesszük össze a fitoplazmák tüneteit a bivalykabóca kártételével. A rovar jól felismerhető tojásrakási helye fölött hasonló hervadás, elszíneződés alakul ki.

A fitoplazmát kabócák terjesztik

Az aranyszínű sárgaság fitoplazmát az amerikai szőlőkabóca terjeszti, ami kizárólag a szőlőn él, ezért rendkívül gyorsan, foltokban viszi tovább a betegséget. Többi vektora, a süveges kabóca és a márványos mezei kabóca más növényeken is szívogat. A márványos mezei kabóca ázsiai jövevény, 2013-ban jelezték a hazai megtelepedését. Egyelőre szórványosan fordul elő az országban. Ezek a kabócák a sztolburt is terjeszthetik, és a választott tápnövénytől függően adják tovább.