A kert az ingatlant szolgálja (leginkább letisztult, modern épületekhez illik), az ablakból elénk táruló látvány olyan, mint egy festmény, az évszakokkal változó, megkomponált, négydimenziós kép. Ugyanakkor a nyugalom szigete, vesszőfonásos vagy bambuszkerítés határolja, a külső zajokat csillapítják a fák, bokrok, egy csobogó hangja, a csivitelő énekesmadarak. Kerti díszekkel erősíthetjük a hangulatot: kőlámpások, bambuszcsobogók, gereblyézett kavicságyban művészien elhelyezett sziklák, meredek ívű híd a tó vagy vízfolyás felett.

A víz minden ázsiai kertben fontos szerepet játszik, ezért érdemes a lehetőségeinket mérlegelve kisebb tavat vagy patakot kiépíteni, esetleg vízesést, madáritatót, csobogót elhelyezni. A vízelemek a kert legmélyebb pontján elhelyezve keltenek természetes hatást, a tó kristálytiszta vizében szépen mutatnak a tavirózsák, az aranyhalak.

Egy ázsiai stílusú kerti pavilon a meditáció helyszíne, és kilátást kínál a kert legszebb elemeire. Kerti padunk kőből vagy fából készülhet, legyen rusztikus (harsány pácolás nélküli faanyagból), és méretezzük alacsonyra. A sétautakat lapos kövekből alakítsuk ki, a réseket apró kaviccsal, homokkal feltöltve.

Gyepfelület nem jellemző ezekben a kertekben, ha mégis szeretnénk, érjük be minél kevesebbel. A fű helyett homok, természetes kövek, kavicsok, mohák veszik körbe a növényekkel beültetett és a vizes részeket. A kavicstakaró karbantartása napi feladat, az ázsiai országokban inkább meditációs tevékenységnek számít. Mindig tartsuk tisztán és rendszeresen gereblyézzük át, hogy újra felvehesse a hullámmintákat! Kerülnünk kell a dzsungel jellegű növényültetést és a harsány színű virágpompát, inkább kevés, de annál látványosabb növényt telepítsünk.

Jellemző a különböző karakteres levélstruktúrák alkalmazása, a japán juhar szinte elengedhetetlen, de mindig találunk tű- és lomblevelű örökzöldeket (törpefenyő, erdei fenyő, rododendron), hűvös mohaszőnyeget. Jól használható növények az árnyékliliom, páfrány, bambusz, azálea, kamélia, páfrányfenyő, díszcseresznye, lótusz, vízililiom, nőszirom, madárbirs, örökzöld lonc, japánbirs, szálkafű. Nemcsak a növényanyagtól lesz kelet-ázsiai hangulatú a kert, a formavilág is meghatározó, mint a gombakalap alakúra, vagy időjárás tépázta formára nyírt növények.

Kamélia

Fás szárú, 2-3 m magasra növő örökzöld cserje, szülőhazája Ázsia. A kamélia (Camelia japonica) hengeres, világosbarna, sima felszínű törzse elágazó, ágai ferdén felállnak, koronája szétterül. Sötétzöld, ovális vagy tojásdad, bőrnemű levelei fényes felületűek. A szabályos, kerekded, csésze alakú, egyszerű, félig telt vagy telt virágok átmérője elérheti a 9-12 cm-t, színe lehet hófehér, halvány rózsaszín, pink, élénkpiros, cirmos. Kedvező helyen már a tél közepétől nyílni kezd, és áprilisig folyamatosan hozza virágait.

Savas kémhatású, laza, komposzttal vagy tőzeggel feljavított, jó vízáteresztő képességű talajt, félárnyékos helyeket (nagyobb fák alatt), védett fekvést igényel, ültessük déli fal vagy kerítés elé. Kedveli a párát, száraz levegőjű helyeken érdemes párásítani a környezetét. A jó vízellátás is fontos a számára, földjét tartsuk nyirkosan.

Vannak jó fagytűrésű fajtái, védett fekvésben kiültethető tavasszal a kertünk kedvező mikroklímájú pontjára, de a téli takarás ajánlott. Igényei kielégítése kissé nagyobb odafigyelést igényel: a téli csapadék és a fagyok károsíthatják, nem kedveli a reggeli napot és a hideg szeleket, sem a hirtelen hőmérséklet-változást.