A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói, Csecserits Anikó vezetésével, a Kiskunságban vizsgálták, hogyan befolyásolja a fás növényzet és a domborzat a szárazságtűrő fűfajok pusztulását és a füvek magról kelő csíráinak megjelenését a 2022-es rendkívüli aszály után.
A Kiskunsági Nemzeti Park fokozottan védett homokpusztagyepén, Fülöpháza mellett, ahol évtizedek óta monitorozzák a vegetáció változásait, a 2022-es aszály soha nem látott mértékű pusztulást okozott az évelő fűfajok, így a kiemelten szárazságtűrő magyar csenkesz (Festuca vaginata) és homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica) körében.
A felmérési területek több mint felében az összes évelő fűcsomó elpusztult, és a vizsgálati négyzetek 80-90 százalékában is legalább a füvek fele odaveszett. Ez azt jelzi, hogy a megszokott aszálytűrő képességüket is meghaladta a 2022-es szárazság intenzitása.
A fás növényzet szerepe
A fás szárú növények, még a cserjés, mozaikos tájban elszórtan elhelyezkedő kisebb boróka- és nyárfafoltok is (amik sokszor inkább cserjésnek mondhatók, mint erdőnek), jelentős védelmet nyújtanak. Ahol a mintavételi négyzet 10 méteres körzetében a felszín legalább 20 százalékát fás vegetáció borította, ott a füvek 80-90 százaléka életben maradt, szemben a teljesen fátlan területekkel, ahol nagy részük elpusztult.
Ez a jelenség valószínűleg több okra vezethető vissza. A fák és cserjék árnyékoló hatása csökkenti a talajfelszín hőmérsékletét és a párolgást, így a füvek kevesebb vizet veszítenek. Emellett javítják a helyi mikroklímát, csökkentik a szél erejét, ami tovább mérsékli a párolgást. A fás növényzet lombja, különösen az őshonos fajoké, hozzájárulnak a humuszréteg kialakulásához, ami javítja a talaj víztartó képességét.
Felmerült az a feltevés is a kutatókban, hogy a fák és a füvek között akár föld alatti, gombafonalak által alkotott hálózatokon keresztül is fennállhat kapcsolat, ami segíti a víztranszportot és a tápanyagfelvételt, aminek aszályos időszakokban hatványozott a jelentősége. Az őshonos nyárfák gyökereihez számos gombafaj társul, melyek közül több csak a Kárpát-medencében fordul elő. Ezeknek a gombafajoknak a szerepe még nem teljesen ismert, de valószínűleg hozzájárulnak a fák és közvetve a füvek túléléséhez.
A domborzat szerepe
A domborzati viszonyok is kulcsfontosságúaknak bizonyultak a füvek túlélésében. Az északi lejtőkön lényegesen nagyobb volt a füvek túlélési esélye, ami a kevesebb közvetlen napsugárzásnak és ezáltal a hűvösebb, nedvesebb mikroklímának köszönhető. A lejtők alján is jobb volt a túlélés, ami azzal magyarázható, hogy ide folyik le a csapadékvíz, így itt több nedvesség gyűlik össze a talajban.
