Az egészséges tőgy belsejében, a tejmirigyekben és a mélyebb tejcsatornákban nincs baktérium – vagyis ezek a részek sterilnek számítanak. A külvilággal érintkező bimbócsatorna környékén viszont mindig jelen vannak mikrobák.
Ezek nagy része teljesen ártalmatlan – magyarázta dr. Kiss Gerda.
Ilyenkor mastitis, azaz tőgygyulladás alakul ki, amit többek között Staphylococcus aureus, Streptococcus agalactiae, E. coli vagy Streptococcus uberis idézhet elő. Ez nemcsak tejveszteséget, hanem állatjóléti és élelmiszerbiztonsági problémákat is jelent.
Nincs két egyforma telep
Az előadó hangsúlyozta: minden gazdaság saját „mikrobiológiai ujjlenyomattal” rendelkezik.
Van, ahol a legtöbb minta negatív, vagyis a tej egészséges, míg másutt visszatérően jelennek meg kórokozók.
Egyik vizsgált telepen például a minták 61 százaléka steril volt, a pozitív esetekben főleg koaguláz-negatív staphylococcusokat és E. coli-t találtak. Egy másik telepen viszont inkább a Streptococcus uberis fordult elő nagyobb arányban. A különbségek hátterében a higiénia, a tartástechnológia, a dolgozók munkája és a telepi szokások állnak.
„Épp ezért nem lehet sablont alkalmazni. Ami működik az egyik helyen, lehet, hogy hatástalan a másikon” – emelte ki dr. Kiss.
Mit mutat a rezisztencia?
A vizsgálatokból az is kiderült, hogy a baktériumok antibiotikum-érzékenysége is változó. A koaguláz-negatív staphylococcusok általában jól reagálnak a gyógyszerekre, de például a novobiocin esetében több rezisztens törzs is előfordult. Az E. coli ezzel szemben gyakran mutatott ellenállást, különösen az ampicillin és az amoxicillin–klavulánsav kombináció iránt.
„Ez azt bizonyítja, hogy az antibiotikum kiválasztását nem lehet rutinból elvégezni. Minden esetben tudnunk kell, pontosan milyen kórokozóval állunk szemben” – mondta a szakember.
