Minden gazdaság alapja az agrárium és élelmiszeripar – jelentette ki Peter Roebben, a K&H Csoport vezérigazgatója a bank által tartott agrárklub megnyitó beszédében. Mint mondta, az ágazatot érő kihívások közepette, a fenntarthatósági és az éghajlatváltozással kapcsolatos szigorítások megnehezítik az ágazat szereplőinek dolgát, ezért különösen fontosak az ilyen rendezvények, hogy a gazdálkodók tájékozódjanak és tanuljanak egymástól.
Erre a K&H agrárklubja most minden lehetőséget megadott, az agrárium számára legégetőbb kérdéseket járták körül az előadók, illetve a kerekasztal-beszélgetések résztvevői. Viski József, az Agrárminisztérium agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára a a jelenlegi ciklus aktuális támogatási kiírásai mellett beszélt arról is, hogy október 16-ától indul az előlegfizetés, hogy az Európai Bizottság új Közös Agrárpolitikájával kapcsolatos elképzelései milyen ellenérzéseket váltottak ki a magyar kormányban, illetve más tagállamokban is, illetve hogy az is elképzelhető, hogy az ú KAP bevezetése előtt nem kettő, hanem akár három átmeneti év is lehet.
Az élelmiszeripar helyzetét Vörös Attila a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének ügyvezetője mutatta be, kitérve azt is, hogy a hozzáadott értékben a hazai iparág elmarad versenytársaitól, de ezen a támogatott beruházások segíthetnek. Ezekre a beruházásokra azonban csak alapos előkészületek után, megbízható kivitelezővel szabad nekivágni – ecsetelte előadásában Komáromy Róbert, a Hettyei Éptech Kft. cégvezetője, aki szerint az építőipart most alapanyag- és munkaerő-hiány is sújtja, és a 3 százalékos lakáshitel miatt megugró ingatlan, valamint az agrár- és élelmiszeripari beruházások megugrása óvatosságra kell, hogy intse a megrendelőket.
Az aszály és a csapadékhiány talajra, kultúraválasztásra és öntözési stratégiákra gyakorolt hatását elemző, Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke által moderált kerekasztal-beszélgetésből a hallgatók leszűrhették, hogy a szakértők – Dr. Dobos Endre, a Miskolci Egyetem egyetemi tanára, Dr. Nagy János, a Debreceni Egyetem professzora, Varga Gyula az Irrifarm Kft. ügyvezetője, valamint Hollár János az Agroázis Nemzetközi Kereskedelmi Kft. ügyvezetője – szerint a jelenlegi 100-120 ezer hektár öntözött terület akár megötszörözhető, de a mesterséges vízpótlás önmagában nem jelent megoldást a klímaváltozás által okozott problémákra, szükség van kultúraváltásra, valamint az agrotechnika és a termesztéstechnológia átalakítására is.
A járványok és az állategészségügy aktualitásait feszegető kerekasztal pedig – amely Berki Gyula, a Bicsérci Arany-Mező Mezőgazdasági Zrt. igazgatóságának elnöke, Fésű Gábor, az Enyingi Agrár Zrt. vezérigazgató-helyettese, Kaposvári Péter, az Emődi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója és Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója részvételével, Nyárs Levente, a K&H üzleti tanácsadója moderálásával zajlott – arra mutatott rá, hogy a szarvasmarha-ágazat elkényelmesedett, felkészületlenül érte a ragadós száj- és körömfájás, és a szarvvasmarha-tartók az azóta hozott szigorításokkal is egyelőre még le vannak maradva a sertéstenyésztőktől a biológiai biztonság területén.
