„A magyar agrárium jól állja a sarat, rugalmasan reagál az időjárási és piaci változásokhoz, a nemzetközi körülményekhez”- foglalta össze az elmúlt évi állapotát Font Sándor. A Parlament Mezőgazdasági Bizottságának elnöke a 2024-es évet értékelve elmondta, az unión belül Magyarország adja a legnagyobb, 80 százalékos társfinanszírozást, aminek eredményei most fognak beérni.
A bizottsági elnök az első napirendi pont – A Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat – kapcsán elmondta, a tavalyi évben mind Magyarországon, mind az Európai Unióban jelentős kihívásokkal és fontos szakpolitikai változásokkal szembesült az agrárium, amelyek egyszerre érintették az éghajlatot, a támogatási rendszereket és a piac működését. A gazdáknak elege lett abból, hogy miközben ők tartják el Európát, egyre több az adminisztratív teher, a környezetvédelmi előírás és piaci kiszolgáltatottság nehezedik rájuk.
A forró, aszályos időjárás miatt visszaesés mutatkozott
A növénytermesztés terméseredményeit tekintve a forró, aszályos időjárás miatt visszaesés mutatkozott 2024-ben, míg az állattenyésztési ágazatok esetének többségében növekedett a termelés. A mezőgazdaság kibocsájtása 15 év alatt folyó áron csaknem 2,5-szeresére nőtt. Az élelmiszeripari termelés ugyancsak növekedett 2024-ben, továbbá élénkült a az agrártermékek kereskedelme.
A mezőgazdasági kibocsájtás 4142 milliárd forintot ért el, ami valamivel alulmaradt a 2023. évihez képest. Emögött a termelés volumenének, valamint az áraknak a csökkenése állt. Ám, ha megnézzük, a kibocsátás 2010 óta folyó áron megközelítőleg 2,5-szeresére nőtt.
„Összességében elmondható – hangsúlyozta a bizottsági elnök –, hogy a hazai agrárium ütésálló, az eredmények bizonyították, hogy a hazai gazdatársadalom ereje és kitartása nem ismer határokat. A termelők innovációval, összefogással és rugalmassággal reagáltak a kihívásokra. A kormányzati intézkedések, a technológiai fejlődés és a generációváltás támogatása pedig hozzájárult ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság ne csak túlélje a válságos időszakot, hanem megerősödve kerüljön ki belőle.
A borfogyasztás folyamatosan csökken
A második napirendi pont már a borágazattal foglalkozott. Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az 1308/2013/EU, az (EU) 2021/2115 és a 251/2014/EU rendeletnek a borágazatra vonatkozó egyes piaci szabályok és ágazati támogatási intézkedések, valamint az ízesített borászati termékek tekintetében történő módosításáról [COM (2025) 137; 2025/0071 (COD)] történő egyeztetés került elfogadásra.
Az unióban a borfogyasztás folyamatosan csökken és az elmúlt évtizedek legalacsonyabb szintjén áll. Amennyiben nincsen fellépés, a helyzet tovább romolhat, ami visszafordíthatatlan következményekkel jár, egy történelmi ágazat tűnhet el.
A tervezet módosítja a jelenlegi szőlőtelepítésre, borászati termékek jelölésére és forgalmazására, valamint a borászati beavatkozásra vonatkozó szabályokat. Meghatároz új termék definíciókat és tagállami forrásból történő új támogatási formákat.
