Az említett témával kapcsolatos ismeretek tovább mélyítésére, segítségnyújtásra adott kiváló lehetőséget a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége Ifjú Gazda Szervezetei, valamint a Magyar Mezőgazdaság Kft. által megrendezett Agrárakadémia Fórum, melynek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) adott teret. Pályázatokról, szakmai tapasztalatokról, a magyar agrárium megújulási lehetőségeiről is esett szó.
Gyuricza Csaba, a MATE rektora a következő generáció két fontos feladatát hangsúlyozta nyitóbeszédében: „A jövő azon múlik, hogy hogyan sikerül a vidék és a nagyváros közötti különbséget csökkenteni. Nem az a probléma, hogy a vidék nem fejlődik, hanem az, hogy a város intenzívebben fejlődik” – tette hozzá. A második feladat, hogy olyan gazdák emeljék a vidék színvonalát, akik nem csupán értenek a földhöz, hanem értik is azt. A talajtól indul minden, a növénytermesztés, az állattenyésztés, az egész agrárvállalkozási szektor. Ennek dacára kevesebb mint 10 százalék megfelelő végzettséggel rendelkező szakembert tartanak számon a hazai gazdatársadalomban. Utánpótlás márpedig van, nem kell félni a generációváltástól, hiszen vannak, akik át akarják venni a gazdaságokat.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, Papp Zsolt György említette a nemzedékek összekapcsolásának, a generációváltás megsegítésének jelentőségét. Az elmúlt időszakban1730 gazdaságátadásban érintett tette fel a kezét – a finanszírozásra van tehát igény, és ehhez a támogatási környezet is kialakult. A szemléletváltáshoz, az eredményes agráriumhoz fiatalos lendületre van szükség. Köszönetet mondott azért a 80 százalékos állami társfinanszírozásért, mely hozzájárul a sikerhez.
A szakmai nap arról szól, hogy az előttünk letűnő generációk bölcsességével és a fiatalos lendülettel karöltve új, innovatívabb, fenntarthatóságot szem előtt tartó agrárgeneráció jöhet létre. Generációváltás helyett a generációmegújítás kifejezést szorgalmazza Derdák Gábor, a MAGOSZ Ifjú Gazda Tagozatának elnöke.
Jakab István, a MAGOSZ elnöke a „családon belüli kézfogásban”, az erőforrások egyesítésében látja a versenyképesség megvalósulását. Mint mondta, a változás valóban és kényszerűen van jelen. Éveken keresztül zajlott olyan előkészítő munka szakértők, gazdák közreműködésével, mely az átadási módok jogszabályi keretét adta meg. Tény, hogy a világ megváltozott, és a korszerű tudást be kell vezetni a mezőgazdaságba.
A generációs megújulás jobb kifejezés
Viski József, az Agrárminisztérium államtitkára előadásában a támogatások szükségességét hangsúlyozta. Amikor csatlakoztunk az Európai Unióhoz 2004-ben, az akkori gazdaságátadási pályázat mellett volt fiatal gazda pályázat is, azonban ezek kevésbé bizonyultak népszerűnek – 12 kedvezményezettje volt. A jelenlegi pályázati rendszert hároméves munka előzte meg, és ennek dacára még számos kérdés vár megválaszolásra. Az 1730 benyújtott pályázat azt vetíti előre, hogy feltételezhetően ugyanennyien lesznek az átvevők is. Vélhetően 2000-2500 között lesz azok száma, akik majd a komplexebb gazdaságátadási program keretében valamilyen módon átadják gyermeküknek gazdaságuk vezetését. Remélhetőleg nemcsak jogilag, hanem ténylegesen is.
A tavalyi évben 60-70 milliárd forintot fizettet ki a Magyar Államkincstár előlegként, és október folyamán további 100 milliárd forintot. Az idei évben őszig 125 milliárd forintot folyósítottak, majd október 16-án és október végén újabb 208 milliárd forintot. A kormány uniós szinten is egyedülálló 80 százalékos társfinanszírozásának köszönhetően 5400 milliárd forintos közös agrárpolitikáról beszélhetünk. A célkitűzés a források minél gyorsabb célba juttatása, többek között az ellenőrzési rendszer egyszerűsítésével. Együttes pályázásra került sor: átalánytámogatás és egy kötelezően választható beruházás is a fiatal gazda pályázat részét képezi. Itt egy 75 milliárd forintos keretösszeg készült a gazdálkodók részére, és eddig megközelítőleg 73 milliárd forint támogatási igény érkezett a minisztériumhoz.
Egyszerűbbé vált a földszerzés a fiatal gazdák számára
A Vidékfejlesztési Program keretein belül közel 2300 fiatal gazda pályázott sikeresen, 66 milliárd forint támogatást elnyerve, derült ki többek között Nagy Viktor, a MAGOSZ szakmai titkárának előadásából. Több mint 1200 gazdálkodó 15 milliárd forintnyi induló támogatásban részesült. A területalapú támogatások rendszerében 2023-ban 6900 fiatal gazda összesen 223 ezer hektárra igényelt az alaptámogatáson felüli többlettámogatást. 2024-ben már több mint 7300 fiatal gazda 252 ezer hektár után nyújtott be többlettámogatás iránti támogatási igényt, ami hozzávetőlegesen 30 ezer forintot jelenthet számukra pluszban hektáronként.
A szakember külön hangsúlyozta a beadást követő teendők körét. Mint az kiderült, a kedvezményezett köteles legkésőbb a támogatási kérelem benyújtásától kezdődően szaktanácsadóval, falugazdász-tanácsadóval, Nemzeti KAP-hálózattal együttműködni.
