Szeptember végén, immáron tizenhetedik alkalommal szervezte meg a KÁN Egyetemi Napokat a Magyar Mezőgazdaság Kft. valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem az intézmény Kaposvári Campusán. A nulladik napon szakmai konferenciák és fórumok zajlottak, ahol az ágazat szakértői, illetve a területen tanuló diákok tájékozódhattak az aktualitásokról, új kutatási eredményekről; továbbá lehetőséget kaptak a közvetlen tapasztalatcserére és közös gondolkodásra a felmerülő kihívásokat illetően.
A Lótenyésztési Konferencia rendkívül sokrétű tematikával várta az érdeklődőket: az előadások témái között szerepelt az állategészségügy, a tenyésztés, a sport, a társadalmi felelősségvállalás és a lovas fotográfia is. A 2024-ben újraindított program létjogosultságát jól mutatja, hogy a helyszíni résztvevők száma a tavalyi évhez képest megduplázódott. Az esemény főszervezői Dr. Bokor Árpád egyetemi docens és Dr. Gyovai Petra egyetemi adjunktus voltak.
A modern sportló bírálata
Komjáthy György – lótenyésztő szakmérnök, lovaglótanár – életpályája során végig töretlen elkötelezettséggel végezte munkáját a hazai lovas közösségért. Két ciklusban szövetségi kapitányként, évtizedeken keresztül pedig szakbizottsági tagként segítette a Magyar Lovas Szövetség Díjlovagló Szakágának munkáját. A Pannon Lovasakadémia létrehozásában igazgatóhelyettesként vett részt, illetve az ő nevéhez fűződik az MSLT Országos Kancavizsga koncepciójának megtervezése és megszervezése. Másfél évtizeden keresztül volt a Somogysárdi ménes tenyésztésvezetője; irányította a balatonfenyvesi Hubertus BT. lovas ágazatát, később pedig a máriakálnoki Díjlovagló Központ ügyvezetője lett. Magyar bajnok, többszörös válogatott; számos világkupa fordulón ért el értékes helyezéseket.
Nyáron jelent meg legújabb könyve, ’ A modern sportló bírálata’ címmel: kaposvári bemutatóján ezen kötet fő sarokpontjait ismertette. A Pethő Lili grafikusművész szerkesztésében megjelent mű megírását Dr. Heling inspirálta, aki „A tökéletes ló” bevezetésében (1960) ekképpen fogalmazott: „ A ló fennmaradását a jövőben csak a valóban legjobb minőségi lovak tenyésztése biztosíthatja, függetlenül attól, hogy gazdasági, sport vagy luxuslóról is van szó. Minőségi lovak tenyésztése feltételezi azonban, hogy az ítélőképesség mindazok általános tulajdona legyen, akik a ló tenyésztésével, nevelésével és használatával foglalkoznak.”
Miután a gazdasági és katonai funkciót felváltotta a sport, minden addiginál jobban differenciálódtak az irányzatok: korántsem elegendő már annyit megszabni, hogy valaki hátas hasznosítású lovat szeretne előállítani, hiszen a díjlovaglás, a díjugratás és a fogathajtás mind eltérő kvalitásokat igényelnek. A folyamat későbbi szakaszaiban kulcsfontosságú a tenyészanyag kiválasztása és a párosítás, hiszen az elmúlt évtizedekben óriási fejlődés ment végbe mind a technológiák, mind az elérhető lovak terén. Ugyancsak meghatározó a nevelés – ideértve a tartást, a takarmányozást és a megfelelő szocializációt –, az állategészségügy, valamint a marketingtevékenység, amely az értékesítésében és elismertségében játszik szerepet. A felsorolt tényezők közül egyik sem élvez elsőbbséget: ’minden lánc olyan erős, mint a leggyengébb láncszeme’, vagyis a siker és az elvárt teljesítmény csak akkor érhetőek el, ha minden terület egyidejűleg, stabilan működik. A másik kiemelt témakör a címben is szereplő bírálati rendszer, ami a kort, a fajtát és a szakágat figyelembe véve vizsgálja a küllemet, a belső tulajdonságokat, a mozgást és az ugrókészséget.
A fókusz a megőrzésen van
Másodikként Dr. Hevesi Tibor Ákos címzetes egyetemi tanár, lóegészségügyi szakállatorvos, a Pannon Lógyógyászati és Rehabilitációs Szolgálat Kft. klinikavezetője lépett a pódiumra. A szakember szerint a hosszú ló élet egyik titka a minél több rágóképes fog megőrzése az idő előrehaladtával. Örömmel számolt be ennek kapcsán azon pozitív tapasztalatáról, hogy a lótartók egyre nyitottabbak és bizalommal telibbek a fogászati, azon belül pedig a fogmegtartó kezelések iránt. Ennek köszönhetően az egyébként kihúzásra javasolt fogak megközelítőleg 65%-át meg tudják megmenteni az eltávolítástól úgy, hogy azok eredeti rágó funkciójukat továbbra is betöltsék. A beavatkozások közé tartozik az idegcsatorna (pulpacsatorna), az ércsatorna (infundibulum) tisztítása és tömése, illetve a kóros foghézagok (diasztéma) zárása, mely módszerekkel sikeresen gyógyíthatják a gyökércsúcs körül kialakult tályogokat, az idegcsatornában kialakult pulpagyulladást és megelőzhetik a szuvasodás okozta fogtörést.
Sötétpej vagy nyárifekete?
Juhászné Timár Krisztina, sejt- és molekuláris biológus, okleveles klinikai laboratóriumi kutató, a Lószíngenetika hiánypótló kötet szerzője ’A lószínek helyes felismerése a gyakorlatban’ prezentációjában egy rendkívül közérthető, valamennyi lovas számára hasznos anyagot mutatott be, segítséget nyújtva eligazodni a – sűrűn az avatott szeműeket is nehéz helyzetbe hozó – lószín és –árnyalatelnevezésnek között. Útmutatót adott a különbségek felismeréséhez egyebek mellett a sötétpej és a nyárifekete, a deres és a szürke, a valódi hátszíjas fakó és a krémfakó között. Beszélt a csikó és idősebb kori, továbbá a téli fedőszőrzet variabilitásáról, olyan apró titkokat megosztva a közönséggel, mint az, hogy míg a világos pej lónál megjelenhetnek fekete szálak, addig ez az esetlegesen velük összetéveszthető sárgáknál semmiképpen nem fordulhat elő.
A tökéletes pillanat
Az ország egyik legismertebb lovas fotósát, Somogyvári Anettet is a vendégek között üdvözölhettük, aki portfóliójának egy szűkebb válogatását vetítette ki, miközben értékes tapasztalatokat osztott meg a közönséggel. Összefoglalója végére világossá vált, hogy a modern kori ló és ember kapcsolatának megragadása a fényképezőgép lencséjén keresztül korántsem egyszerű feladat. Egy jó anyag elkészítése külön felkészülést igényel: elengedhetetlen a szakág unikális ismérveinek és a ló mozgáskultúrájának alapos ismerete, a megfelelő kompozíció megtalálása, valamint a fotós egyedi látásmódja. A cél minden esetben a párosok teljesítményének és összhangjának ideális megjelenítése. Ebben a fényviszonyok, a kamera szöge, a háttér megválasztása és a pillanat precíz megörökítése egyaránt meghatározó szerepet játszanak.
Az élvonalat célozza a nóniusz
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. képviseletében érkező Tóth Ferenc szakmai vitaindító szándékkal érkezett a konferenciára. Mérlegre helyezte a génmegőrzés és a fejlődés lehetőségeit azon páratlan kulturális örökséget képviselő, hagyományos magyar lófajták – kiváltképpen a nóniusz – kontextusában, amelyeket a magyar állami és magán ménesekben több évszázados gondos és szakszerű tenyésztői munkával hoztak létre. Azon központi kérdéskör iránt igyekezett gondolatokat ébreszteni a hallhatóságban, miszerint van- e reális esélyünk utolérni a világ élvonalát, és ha igen, milyen lépéseket lenne érdemes tenni az ügy érdekében. Opcionális megoldásként vázolta fel a tenyésztési és képzési programok szervezését, támogatását; a ló-menedzsmentet és a tenyészértékbecslést, továbbá esetleges piaci résként vetette fel, hogy válasszák ketté az állományokat és egyiknél a tradicionális vonalak megőrzésén, míg másikkal a modern sport – például fogatló nemesítésére összpontosítsanak. Aggályos tényezőként említette az egyedszám rendkívül alacsony szintjét, hiszen kérdéses, hogy ez mennyire veszélyezteti a fajta fennmaradását és hosszú távú stabilitását.
Lovak között szeretni és szeretve lenni
Végül, de nem utolsó sorban Dombovári Márk, A Jövő Lovasai Alapítvány kurátora kapott szót. A szervezet célja, hogy minél több nehéz helyzetű családban és otthonban nevelkedő – a lovak iránt érdeklődést mutató – gyermeket eljuttassanak országszerte lovagolni azáltal, hogy megteremtik az ehhez szükséges kapcsolatrendszert és anyagi hátteret. Bíznak benne, ennek révén egy biztonságot nyújtó közösségbe tudják bevezetni őket. Számos kutatás bizonyítja, hogy az állatok közelében eltöltött idő erősíti az önbizalmat, fejleszti az érzelmek befogadásának és kifejezésének képességét, pozitívan hat a személyiségfejlődésre, valamint oldja a belső szorongást. A lovaglásnál a kulcsszavuk a rendszeresség: arra törekednek, hogy a mentorált fiatalok hetente legalább egyszer eljussanak a lovardába. Részint előkészítője, részint jövőbeli kiegészítője ennek a táboroztatás. Ami az utóbbit illeti, már folynak az előkészületei annak a nagyszabású, 2026-os nyári projektnek, aminek keretein belül száz gyerek vehetne részt lovastárborban a szünet alatt. Emellett, – egyelőre gondolatban – már formálódik egy tehetséggondozó program víziója. Végül, de nem utolsó sorban pedig nem titkolt vágyuk, hogy a lovas ismeretek – ha másként nem, csak elméletként, előadások formájában – beépülhessenek az alapszintű oktatásba. Az Alapítvány ezen a nyáron, három helyszínen, összesen hat gyermek egy hetes, díjmentes táborozását tette lehetővé.
