0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. május 15.

A klímaváltozás növelheti a sáskaveszélyt

Az egyenesszárnyúak (Orthoptera) rendjébe tartozó sáskák a füves puszták, száraz és félszáraz ökoszisztémák ökológiai szempontból nélkülözhetetlen szereplői. Magyarország száraz gyepjeiben is meghatározó rovarcsoportot alkotnak.

Szerzők: Surányi Szilvia, Bozsó Miklós

Történetük több mint 250 millió évre nyúlik vissza, evolúciós sikerük kulcsa kivételes alkalmazkodóképességükben rejlik. A klímaváltozás ugyanakkor hazánkban is gyakoribbá teheti mezőgazdasági, kertészeti károsításukat.

Bár az utolsó jelentős gradáció 1993-ban volt, amikor a marokkói sáska (Dociostaurus maroccanus) számottevő kárt okozott a Duna–Tisza közén, illetve a Hortobágyon,

az előző évek rendkívül csapadékszegény és meleg időjárása kedvezett a sáskák felszaporodásának, az enyhe telek segítették tojásaik áttelelését.

Ebből is adódhat, hogy Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékben kultúrnövényeket is károsítottak.

Gazdasági kárt okoztak

A sáskák felszaporodásának jelei mutatkoztak 2021-ben Balotaszállás, Kisszállás és Kelebia térségében, ahol több kultúrában okoztak kárt. A következő nyáron nagy sáska-egyedszámról számoltak be, gazdasági kár nélkül. Viszont 2024-ben nagy gazdasági kárt idéztek elő, és az tavaly tovább növekedett. A 2024-ben és 2025-ben a kártétellel érintett települések az ábrán láthatók, a térség jellemző talajtípusával együtt.

sáskajárás

Az első tetemes veszteség 2024-ben Üllésen egy termőre forduló homoktövis-ültetvényben írható a sáskák számlájára. Az érőfélben lévő termést és a lombozatot teljesen lerágták. Ugyanabban az évben burgonyában is komoly károkat okoztak. Tavaly még több kultúrát, egyebek között sárgarépa- és karalábéállományokat is károsítottak. Az ábrán feltüntetett településeken – Bordány és Dóc kivételével – fűhálózással sáskagyűjtést végeztünk a jelen lévő fajok azonosítása érdekében.

A gyűjtött egyedeket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Nö­vény-egészségügyi Diagnosztikai Nemzeti Referencia Laboratóriumának közreműködésével azonosítottuk. Kiderült, hogy az olaszsáska (Calliptamus italicus) az összes vizsgált településen előfordult, és ugyancsak szinte mindenütt jelen volt a védett barbársáska (Calliptamus barbarus).

A szintén védett dűnesáska előfordulását is igazoltuk. A helyszíni megfigyelések alapján a kártétel fő okozója az olaszsáska és a barbársáska lehetett, az összesített egyedszám 64%-át tették ki. Mindkét faj különösen jól alkalmazkodik a 25-35 °C közötti hőmérséklethez, melegben növekszik a táplálkozási aktivitásuk. Több településen (pl. Szentes-Lapistó, Baks, Dóc) jelen voltak a sáskák, de nem alakult ki gazdasági kártétel a kultúrákban (pl. lucerna, napraforgó).

A homoktövis lombját és termését islerágták (Üllés, 2024)
A homoktövis lombját és termését is lerágták (Üllés, 2024)
Forrás: Kertészet és Szőlészet

Igénylik a változatos táplálékforrást

Annak ellenére, hogy a tökfélékben előforduló kukurbitacin keserű vegyületként általában csökkenti a sáskák táplálkozását, Ruzsán kéthetes sütőtökben okoztak jelentős kárt, valamint cukkiniben és csillagtökben is előfordult kártétel, melynek mértéke nem ismert. Szintén figyelemre méltó, hogy bár alkaloidtartalma miatt a dohánynövény védett a kártevőkkel szemben, Zsanáról dohányállományban is jeleztek sáskakártételt.

A kultúrnövények mellett szívesen fogyasztják a libatopot és a szőrös disznóparéjt, e gyomok magas víztartalma ugyanis potenciális vízforrás a száraz időszakokban.
Sáskák kártétele petrezselyeméssárgarépa-állományban (Üllés, 2024)
Sáskák kártétele petrezselyem- és sárgarépa-állományban (Üllés, 2024)
Forrás: Kertészet és Szőlészet

2024-ben és 2025-ben Pusztamérges térségében tavasszal a spárgát, azt követően Zákányszék és Ruzsa környékén a sárgarépát és a petrezselymet károsították a sáskák. A változatos táplálékforrás javítja a túlélési esélyeiket, mert a táp­anyagon kívül így kellő vízhez is jutnak a száraz, vízhiányos élőhelyeken. A kártétellel érintett területek szomszédságában szinte minden esetben parlagon hagyott, nem művelt, pihentetett területek fordultak elő.

A környezeti feltételek mellett az élőhely minősége és a rendelkezésre álló táplálék meghatározó szerepet játszik egy faj elszaporodásában. A fajgazdag, változatos növényzet, valamint annak szerkezete (magasság, sűrűség) és fajösszetétele különösen fontos, mivel ezek biztosítják a megfelelő búvóhelyeket és tojásrakó helyeket.
Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: