Szerzők: Surányi Szilvia, Bozsó Miklós

Történetük több mint 250 millió évre nyúlik vissza, evolúciós sikerük kulcsa kivételes alkalmazkodóképességükben rejlik. A klímaváltozás ugyanakkor hazánkban is gyakoribbá teheti mezőgazdasági, kertészeti károsításukat.

Bár az utolsó jelentős gradáció 1993-ban volt, amikor a marokkói sáska (Dociostaurus maroccanus) számottevő kárt okozott a Duna–Tisza közén, illetve a Hortobágyon,

Ebből is adódhat, hogy Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékben kultúrnövényeket is károsítottak.

Gazdasági kárt okoztak

A sáskák felszaporodásának jelei mutatkoztak 2021-ben Balotaszállás, Kisszállás és Kelebia térségében, ahol több kultúrában okoztak kárt. A következő nyáron nagy sáska-egyedszámról számoltak be, gazdasági kár nélkül. Viszont 2024-ben nagy gazdasági kárt idéztek elő, és az tavaly tovább növekedett. A 2024-ben és 2025-ben a kártétellel érintett települések az ábrán láthatók, a térség jellemző talajtípusával együtt.

Az első tetemes veszteség 2024-ben Üllésen egy termőre forduló homoktövis-ültetvényben írható a sáskák számlájára. Az érőfélben lévő termést és a lombozatot teljesen lerágták. Ugyanabban az évben burgonyában is komoly károkat okoztak. Tavaly még több kultúrát, egyebek között sárgarépa- és karalábéállományokat is károsítottak. Az ábrán feltüntetett településeken – Bordány és Dóc kivételével – fűhálózással sáskagyűjtést végeztünk a jelen lévő fajok azonosítása érdekében.

A szintén védett dűnesáska előfordulását is igazoltuk. A helyszíni megfigyelések alapján a kártétel fő okozója az olaszsáska és a barbársáska lehetett, az összesített egyedszám 64%-át tették ki. Mindkét faj különösen jól alkalmazkodik a 25-35 °C közötti hőmérséklethez, melegben növekszik a táplálkozási aktivitásuk. Több településen (pl. Szentes-Lapistó, Baks, Dóc) jelen voltak a sáskák, de nem alakult ki gazdasági kártétel a kultúrákban (pl. lucerna, napraforgó).

Igénylik a változatos táplálékforrást

Annak ellenére, hogy a tökfélékben előforduló kukurbitacin keserű vegyületként általában csökkenti a sáskák táplálkozását, Ruzsán kéthetes sütőtökben okoztak jelentős kárt, valamint cukkiniben és csillagtökben is előfordult kártétel, melynek mértéke nem ismert. Szintén figyelemre méltó, hogy bár alkaloidtartalma miatt a dohánynövény védett a kártevőkkel szemben, Zsanáról dohányállományban is jeleztek sáskakártételt.

2024-ben és 2025-ben Pusztamérges térségében tavasszal a spárgát, azt követően Zákányszék és Ruzsa környékén a sárgarépát és a petrezselymet károsították a sáskák. A változatos táplálékforrás javítja a túlélési esélyeiket, mert a táp­anyagon kívül így kellő vízhez is jutnak a száraz, vízhiányos élőhelyeken. A kártétellel érintett területek szomszédságában szinte minden esetben parlagon hagyott, nem művelt, pihentetett területek fordultak elő.