„Dinamikus növénytermesztés” – Fiatal kutatók a NAIK-nál

Előbb kertészmérnöki és ökológiai gazdálkodási képzettséget szerzett, jelenleg pedig – kis kitérő után – az osztály klasszikus szántóföldi növényekkel és alternatív fehérjenövényekkel kapcsolatos kísérleteiben vesz részt.

Irmes Katalin számára soha nem volt kérdéses, hogy a mezőgazdasági pályát választja, hiszen gyerekkora óta az agrárium „kellékeivel” volt körülvéve: növényekkel, állatokkal, a természettel és az ember által megművelt földdel.

A pálya tehát adott volt, de az még kérdés maradt, hogy az állattenyésztés vagy inkább a növénytermesztés felé orientálódjon-e. Végül az utóbbi mellett döntött, mert úgy érezte, az állattenyésztés túl nagy felelősséggel járna, de a növénytermesztésnél nem jelentkezik annyira direkten, és a jól végzett munkát mégis siker koronázza. Végső soron tehát a növények, a növénytermesztés mellett tette le a voksát.

A döntés meghozatala után a kertészmérnöki alapképzés következett, és a ráépülő képzéseket keresve bukkant a Corvinus Egyetem ökológiai gazdálkodás MSc szakára. „Úgy éreztem, hogy ez tükrözi az ars poeticámat, az életszemléletemet és segít megvalósítani az ökotudatosság iránti igényemet, szóval lelkesen vágtam bele a képzésbe” – tette hozzá.

Az itteni munkája és kutatásai középpontjában az alternatív fehérjenövények álltak, a takarmányozásban való hasznosításuk lehetőségei, valamint a tejtermelésre gyakorolt hatásuk. A gyulai munka után Mórahalom következett, ahol 1,5 évet töltött. Ekkor vált benne bizonyossággá, hogy kutatói pályán szeretne tovább haladni.

Ekkoriban vette szárnyai alá a NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztályának vezetője Tar Melinda, aki bevonta egy kutatási projektbe, még 2018-ban. Irmes Katalin úgy érzi, hogy az osztályon megtalálta a helyét, és saját magát is.

A klímaváltozás megköveteli, hogy a kutatás során egyre inkább figyelembe vegyék az időjárási szélsőségeket, így vált fontossá a Mediterráneumban szokványosnak számító fehérjenövények vizsgálata is. Közéjük tartozik a csicseriborsó, a szegletes lednek és a lóbab. Ezek Magyarországon sem teljesen ismeretlenek, de termesztésük mostanáig marginális volt, és a kutatásuknak sem olyan széles körű az irodalma, mint a klasszikus szántóföldi növényekének.

Az osztály munkájának nagy részét azonban még mindig a hagyományos szántóföldi növények teszik ki, és azok közül is a búza áll a termesztés, így a kutatás érdeklődésének középpontjában Magyarországon.

Az osztály kutatásainak fő iránya – amikben Irmes Katalin is részt vesz – az úgynevezett mikroszatellit markerek területe, főként az alternatív fehérjenövények esetében. Ez a genetikai állomány vizsgálatát jelenti mikroszatellit markerek segítségével, amelyekkel pontosan azonosíthatók a génállományban az egyes tulajdonságokért felelős gének. A fiatal kutató tavaly már publikált is ezzel kapcsolatos eredményeket.

Irmes Katalin elárulta, hogy korábban ő maga sem tartotta túlságosan fiatalos területnek az agráriumhoz kapcsolódó kutatást, és bár mindig is érdekelte a terület, főleg a Gyulán töltött idő alatt úgy érezte, hogy nem kifejezetten az ő generációja alkotja a személyi állomány derékhadát. Ez a feltételezése éppen a NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztályán dőlt meg.

„Sok esetben fiatalok a munkatársaim, és fiatalos, dinamikus az egész légkör. Azt is fontos megjegyezni, hogy manapság mindenhol nagy a fluktuáció, de itt nem” – utalt a viszonyokra a kutató. Ezt azzal magyarázza, hogy a munka jellege, a tudományos kihívás és a légkör egyaránt azt eredményezi, hogy az ott dolgozók nem ugródeszkának tekintik az osztályt, hanem egy stabil pontnak, a pályájuk jó és tartós alapjának.

Ezért nem vonzza az a lehetőség sem, hogy átmenjen kutatónak a versenyszférába, egy vállalathoz.

„Ott nagyon szigorúan meghatározott kutatási vonal mentén kell haladni, amibe sem kreatív ötletek és meglátások, sem hibák nem férnek bele. Itt, a NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztályán, ha van életképes ötletem, azt be lehet vonni a kutatásba, ki lehet próbálni, hogy sikert eredményez-e.”

Tehát Irmes Katalin továbbra is az osztályon képzeli el a jövőjét, de ez nem akadályozza abban, hogy újabb és újabb célokat tűzzön ki maga elé a képzését illetően. „A PhD-t mindenképpen szeretném megszerezni. Témája az osztály tartamkísérleteihez kapcsolódna, és már folynak kísérletek ilyesmivel kapcsolatban. Ezen felül további képzéseket is el tudok képzelni.”

A fiatal kutató szeretne még jobban elmélyülni a munkában, azonban vezetői ambíciói nincsenek. „Szívesebben foglalkozom a kutatással. A vezetéshez elengedhetetlen bürokrácia nem az erősségem, inkább lennék jó erős középpályás.”