A Budai Arborétum az ország egyik legszebb, leggazdagabb arborétuma – egy „zöld sziget a rohanó város szívében”. Olyan érték, amit sem az egyetem, sem a fővárosi közösség nem nélkülözhet. – mondta tavalyi sajtótájékoztatóján Gyuricza Csaba, a MATE rektora, amikor ismét felröppent a hír az értékes ingatlan eladásáról. A történet több évtizedes, anno diákként még élőlánccal védtük az arborétum területét az igazságtalannak vélt felvásárlástól.
Védett történeti kertté vált a Budai Arborétum
A Budai Arborétum területe eddig is természetvédelmi oltalomban állt, amit most megerősített a Magyar Kertörökség Alapítvány kezdeményezésére az Építési és Közlekedési Minisztérium 21/2025. rendeletének 15.§-ában történeti kertté módosította az egykori Kertészeti Tanintézet, ma Budai Arborétumként ismert terület védettségét. Ezzel újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a magyar kertészeti oktatás bölcsőjének számító arborétum megőrzése az utókor számára.
Az MKA elsők között csatlakozott ahhoz a példátlan szakmai összefogáshoz (Az Arbor az otthonunk!), amelynek célja a főváros egyik legjelentősebb gyűjteményes kertjének megújítása. Szakmai civil ernyőszervezetként egyik fő küldetésünknek tartjuk természeti és kulturális örökségünk legmagasabb szintű jogi védettségét.
Az arborétum védetté nyilvánításának alapjául az a Kerttörténeti Tudományos Dokumentáció szolgált, amelyet a MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetének kutatói és oktatói készítettek.
A Budai Arborétum a magyar kertkultúra ikonikus helyszíne
A Gellért-hegy déli lábánál elterülő, mintegy 7,5 hektár területű Budai Arborétum az ország egyik leggazdagabb gyűjteményes kertje, a magyar kertkultúra és tájépítészet ikonikus helyszíne, hiszen több mint másfél évszázaddal ezelőtt ez lett az otthona hazánk első kertészeti iskolájának.
A gazdag növényanyag számos kertész és tájépítész generáció szakmai felkészüléséhez biztosított hosszú évtizedeken keresztül igazi élő tantermet és laboratóriumot. A növényismeret mellett az arborétum részét képező, Rerrich Béla tervezte Dísztér illetve az Ormos Imre tervei alapján kialakított Ormos-kert a 20. század eleji geometrikus, illetve a modern kertek kompozíciós elveivel ismertetik meg a hallgatókat.
A Szarvasi Arborétum a Magyar Értéktér legújabb képviselője
A héten országos elismerésben részesül a Szarvasi Arborétum – közismert nevén a Pepi-kert, ugyanis felvételt nyert a Magyar Értéktárba, így mostantól a kiemelkedő nemzeti érték címet viseli.
A Szarvasi Arborétum az ország egyik leggazdagabb élőfagyűjteménye, nem csupán különleges dendrológiai értékeket őriz, hanem kiemelt szerepet játszik a klímavédelmi és ökológiai kutatásokban, a fajmegőrzésben, valamint az ismeretterjesztésben is. A Magyar Értéktárba való bekerülés hivatalosan is elismeri az arborétum kiemelkedő nemzeti értékét. A döntést indokolva az Agrárminisztérium hangsúlyozta: „A Szarvasi Arborétum olyan egyedülálló természeti kincs, amely generációkat képes összekötni, és hidat teremt a múlt tudása és a jövő kihívásai között.”
A kert egyik ékessége a 140 éves hegyi mammutfenyő
A Szarvasi Arborétum Magyar Értéktárba kerülése nemcsak helyi büszkeség, hanem országos jelentőségű esemény is: egy újabb érték, amely méltón képviseli Magyarország természeti gazdagságát és kulturális örökségét.
