Amikor a rovarok néhány évente hatalmas rajokban jelennek meg – főként a bambuszok tömeges virágzásakor az ún. mautamhoz kapcsolódva –, a helyiek nem irtják őket, hanem élelmiszert és fűszert készítenek belőlük – írja a 24.hu a Guardianra hivatkozva.
A gyűjtéshez hosszú nyelű hálót használnak: megrázzák a bambuszágakat, a poloskák belehullanak a hálóba, majd forró vízbe kerülnek. Ezután megtisztítják őket, újra áztatják, és sűrű péppé őrlik. Ebből két fő terméket állítanak elő:
- Illatos főzőolajat, amelyet ételként és gyógyszerként egyaránt használnak, és a piacon is árusítanak.
- Fehérjedús pépet, amelyet állati takarmányként adnak tovább.
Fotó: Christian Ferrer , Wikimedia commons
Semmi nem vész kárba: az olajkivonás után maradt masszából hmun hlui nevű savanykás fűszert készítenek. A poloskák erős szagú vegyületei adják ennek jellegzetes aromáját – amit a helyiek kedvelnek, bár a látogatók (például az európaiak) gyakran túl intenzívnek érzik.
A mizo közösség számára a poloskafeldolgozás egyszerre élelemforrás és természetbarát kártevő-szabályozás. A globális fehérjehiány és az éghajlati változások miatt pedig nem kizárt, hogy a jövőben máshol is természetesebbé válik az ilyen rovarételek fogyasztása.
