A növényvédelemről szóló előadásokról a ide kattintva olvashat
Nemcsak a sokat emlegetett klímaváltozás érinti érzékenyen a zöldség-gyümölcs ágazatot, hanem a munkaerőhiány, az uniós növényvédelmi szigorítások is, és a jövőben a közös agrárpolitika változásai is számos nyitott kérdést vetnek fel. Mindezekről beszéltek a FruitVeB évértékelő konferenciáján.
Fotó: PNK
Köszöntőjében a szervezet széles körű szakmai kapcsolatait és az idén elért eredményeket foglalta össze röviden Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke.
Sikerült elérni, hogy mentesül az EKÁER rendszer alól a csemegekukorica, a zöldborsó és a zöldbab. Az idei súlyos fagykárok után népes küldöttséggel keresték föl az Agrárminisztériumot, ennek az egyeztetésnek is köszönhető, hogy 4 milliárd forinttal többet lehet kárenyhítésre fordítani, előleget kaphattak az érintett termelők, hitelmoratóriumra nyílik lehetőség és új pályázatokat ír ki a szaktárca fagyvédelmi berendezések beszerzésére és a gyakran fagykárt szenvedett ültetvények cseréjére. Nagy jelentőségű a kiskultúrák növényvédelmét segítő közös munka a NAK vezetésével, ami szükséghelyzeti engedélyek és engedélykiterjesztések révén teszi lehetővé hatékony készítmények használatát.
Foglalkoztatás
A hazai munkaerőpiac helyzetétől Rácz Katalin, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) kutatási igazgatója beszélt. Hamza Eszterrel összeállított előadásából kiderült, hogy hazánkban összesen 350 ezer fő, a munkavállalók 2%-a dolgozik a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. Békésben a mezőgazdasági dolgozók aránya duplája az országos átlagnak, a Duna-Tisza közén pedig az átlagnál többen dolgoznak az élelmiszeriparban. A népesség csökkenése 10 év alatt 3%-os volt, ugyanakkor a vidéki területeken ennek több mint a duplája. A 25 évnél fiatalabbak létszáma 12,5%-kal csökkent 2013 és 2023 között.
Az AKI felmérése szerint a munkahelyek 40%-ánál volt üres álláshely, elsősorban képzettséget nem igénylő munkákra, de sok középfokú végzettségű dolgozót is keresnek a gazdálkodók. A kínált bér elmarad az országos átlagtól, a mezőgazdaságban és erdészetben dolgozók nettó átlagbére 328 786 forint.
Rácz Katalin szerint tehát a gépesítés, a továbbképzés, a magasabb bér, a cég tevékenységi körének szűkítése, illetve a duális képzésben való részvétel segítené elő, hogy szívesebben vállaljanak mezőgazdasági munkát az emberek. Egyelőre kevés nálunk a külföldi munkavállaló, a megkérdezett cégek 3%-ánál dolgoznak, de ötször annyi cég fontolgatja, hogy külföldről toboroz munkaerőt.
Fotó: PNK
A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy a gépesítés és digitalizáció ugyan kevesebb dolgozó alkalmazásához vezet, de több magasan képzett szakemberre van hozzá szükség, ami nem csökkenti a bértömeget. Nagyon fontos lenne a hatékonyság növelése, amihez munkaközvetítéssel foglalkozó vezetők azt tették hozzá, hogy a munkavállalóknak is el kell fogadniuk, hogy magasabb bérért hatékonyabban kell dolgozni. Különösen az élelmiszeripari cégeket sújtja az egyszerűsített munkavállalás megváltozott szabályozása: idénymunkára több mint kétszer annyi embert kell toborozniuk, mint eddig. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban szűk időszakban kell nagy munkacsúcsokat levezetni, amit nem támogat a hazai szabályozás. Jó lenne, ha külföldiek is lehetnének szezonális dolgozók.
