Az Európai Unió misszióinak egyike a termőtalajok védelmével kapcsolatos, ebből kifolyólag érdemes még nagyobb hangsúlyt fektetni a témára. Reméljük, hogy e beszélgetés, melyet csatornánkon megtekinthet, közelebb hozza a talajok jelentőségét.

A talajegészség és a talajminőség rendkívül hasonló, ám mégis különböző fogalmak, más nézőpontot igényel értelmezésük. A talajokkal kapcsolatban fontos tudni, hogy néha óriási tartalékokat, kapacitásokat hagyunk veszni a mezőgazdaság szempontjából.

Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a talajok védelme, a talajok degradációját korlátozó lépések nem feltétlenül kell, hogy plusz költséget jelentsenek, hanem tartalékok kihasználását is jelenthetné. Katalin megítélése szerint hazánkban a talaj minősége alapvetően nagyon jó.

Érthető ez alatt az, hogy a talajképző folyamatok, talajképző tényezők jó alapanyagot biztosítanak a mezőgazdasági termeléshez, kedvező adottságaink vannak más országokhoz, vagy akár régiókhoz képest. És ezt a jelleget képesek vagyunk nemcsak degradálni, hanem adott esetben veszni is hagyhatjuk azáltal, hogy nem használjuk ki.

Az elmúlt évtizedekben a talajok túlművelése kapcsán számos hibát vétettünk. Az elmúlt évtizedek konvencionális talajművelési gyakorlata „felszoktatta” a talajművelést a talaj 20-30 cm-es felső rétegébe. Ez abban gyökerezik, hogy alapvetően európai szinten kiváló minőségű talajokkal rendelkezünk, és a gazdálkodók, döntéshozók ezt olyan adottságnak tekintették, amely „van”, több dolgunk nincsen vele, csupán használni, vagy éppen kiaknázni.

Teltek az évek, és kiderült, hogy bizonyos talajfunkciókat hatékonyan degradálunk az említett megközelítések által. Ennek egyik legfontosabb eszköze a túlművelés volt, másrészt a kemikáliák indokolatlanul fokozott mértékű alkalmazása.

Különösen hazánkra igaz, hogy nem tárjuk fel a kiaknázható erőforrásokat. Bizonyos talajtípusok esetében eleinte küzdelmes lehet, de jobb, hogyha erre befektetésként tekintünk – mondja a szakember. A talajegészség nemcsak a termelés szempontjából „kifizetődő” körülmény, hanem jelentős klímaszabályozó vonatkozása is van. A fedett talajfelszín sugárzást elnyelő, és transzformáló, szabályozó közeg.

Kezdhetjük ott, hogy a kiegyensúlyozott felépítésű, összetételű talaj rengeteg víz megkötésére alkalmas, mindennél nagyobb a víztartó képessége.

Másrészt azért is klímaszabályozó közeg a talaj, mert rengeteg szén-dioxidot képes megkötni, amely tulajdonságát mindenképpen érdemes kihasználnunk.