Svájc élen jár a biotermesztésben, az összes gyümölcsfelülete 15%-án, 4124 hektáron terem biogyümölcs. Ez azonban ott – szemben a magyarországival – a technológia minden elemét tekintve intenzív termesztés.

Az összes ültetvényfelület Svájcban fokozatosan csökken, ugyanakkor a biogyümölcs-termesztés aránya lassan emelkedik. Gyümölcstermesztés szempontjából Thurgau, Bern, Luzern és Aargau kantonok a legfontosabbak. Jelentős a telepített ültetvények mellett a szórványgyümölcsösök aránya is.

Öntözéssel, jéghálóval

Almástermésű gyümölcsfajok közül almát és körtét termesztenek bio körülmények között. Az országban található 3624 hektárnyi almaültetvényből 559 hektár bioművelésű. A fajták közül a Gala jelentősége a legnagyobb, ez az ültetvények közel 40%-át foglalja el. Annak köszönheti népszerűségét, hogy kedvező időpontban (szeptember elején) érik, rendszeresen, bőven és egyenletesen terem, kedvező méretű, színű, kellemes ízű, ropogós húsállományú gyümölcsei jelentősebb veszteség nélkül tárolhatók. A Gala mellett népszerűek a Canada Reinette, Wurtwinning, Pinova, Bonica, Ladina, Ariane és a Cripps Pink (Pink Lady) fajták. Az utóbbi, hosszan tartó meleg nyarú évek vesztesei a Topaz és a Golden Delicious.

A leggyakrabban 3-4 méter sor- és 0,8-1,2 méter tőtávolságra ültetik az almaoltványokat, melyeket keskeny orsó vagy szuperorsó koronaformára nevelnek. Természetesen nem lehet öntözés nélkül termeszteni, annak ellenére, hogy az éves csapadékmennyiség 700-800 milliméter. Az öntözés mellett szükség van jéghálóra, mert nyáron gyakori a jégeső. A rovarkártevők elleni védelem egyik alapja a rovarháló, amit a jéghálóval társítanak.