A kiállítást Göncz Árpád köztársasági elnök nyitotta meg, és később Antall József miniszterelnök is meglátogatta a rendezvényt. Az OMÉK ebben az évben nagyszabású növénytermesztési és farmgazdasági gépbemutatóval is kiegészült a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tangazdaságában.
A megváltozott piaci környezethez való alkalmazkodás nehézségeire utalnak azonban az akkori földművelésügyi miniszter szavai, aki az MTI korabeli híradása szerint érthetetlennek tartotta, hogy az ugyanazon gazdasági környezetben működő pénzintézetek sokkal jobban gyarapodnak, mint az agrárágazatban működő egyéni gazdák és nagyüzemek.
|
Pálinkabemutató és kóstoló
Az 50 négyzetméteres bemutató területen a Békési-, a Birkás-, a Bolyhos-, a Pannonhalmi-, a Panyolai-, a Petőfi- és a Zsindelyes Pálinkafőzde mutatkozik majd be termékeivel, de a közösségi standon nem a fogyasztás népszerűsítése lesz az elsődleges cél, hanem a pálinkakultúra bemutatása, az információ- átadás, és egyes reprezentatív események hátterének biztosítása. A házi pálinkafőzés eszközeit gyártó és forgalmazó Hagyó Kft. emellett folyamatos bemutatókkal, látvány-pálinkafőzéssel várja majd az érdeklődőket. A pálinkafogyasztás és a pálinka presztízse nagyot nőtt az elmúlt években, mára szalonképessé vált és elfoglalta nemzeti italhoz méltó helyét, de ez a folyamat még nem zárult le, és a házi pálinkafőzés népszerűségének növekedése miatt is fontos feladat, hogy folyamatosan előtérben legyenek a minőségi párlatkésztés és a kulturált fogyasztás szempontjai – tette hozzá Békési Zoltán. |
Az elsősorban a kóstoltatást, illetve eladást szolgáló Pálinkafalu mellett a kiállítás A pavilonjának 303/d standján, két, pálinkában érdekelt civil szervezet összefogásával és hét neves hazai főzde részvételével közösségi pálinka-bemutatót is szerveznek. Ennek fő célja a földrajzi eredetvédett pálinkák reprezentációja. A pálinkával kapcsolatos protokolleseményeknek, illetve a Magyar Pálinka Lovagrend felvonulásának is kiemelt helyszíne lesz a stand – mondta el lapunknak Békési Zoltán, a Kisüsti Pálinkafőzők Országos Egyesületének elnöke.Azt az érvelést sem tudja elfogadni – fejtette ki –, hogy ez azért van így, mivel ott természetszerűleg nagyobb a tőke koncentrációja.
Rendhagyó módon a Gödöllői Agrártudományi Egyetem területén rendezték a kiállítást 1996-ban, amit meglátogatott Franz Fischler, az Európai Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési főbiztosa is. Franz Fischler arra figyelmeztetett, hogy a magyar mezőgazdaság számára nagy kihívás lesz a nyugati országok termelőivel való verseny.
Ekkor már informatikai szakmai napot is tartottak az OMÉKon, de a korabeli tudósítások szerint a legnagyobb érdeklődést az IKR standján bemutatott Claas Lexion 480-as kombájn keltette, ami az akkor elterjedt kombájnok teljesítményének kétszeresére, napi 20–25 hektár gabona betakarítására volt képes. Az ágazat leépülésének jelei azonban már megjelentek: a Szolnoki Mezőgép Rt. vezérigazgatója az MTI tudósítójának elmondta, hogy a mezőgépiparban néhány éve még 40–50 ezren dolgoztak, de már 1996-ra is hatezer körülire zsugorodott a számuk.
A tíznapos gödöllői OMÉK váratlan közönségsikert aratott, megközelítően 140 ezren váltottak rá jegyet, kétszer ennyire becsülték a szakmai látogatók számát, és 24 ország delegációja fordult meg a vásáron. A vásár tapasztalatai közé tartozott ugyanakkor, hogy Gödöllő infrastruktúrája nem képes megbirkózni a napi 30–40 ezres embertömeg fogadásával.
Az újra a kőbányai vásárvárosban rendezett 2000-es OMÉK-on már kiemelt téma volt a közelgő EU-csatlakozás, és minden korábbinál jobban előtérbe került a minőségi termelés, valamint a szövetkezetek kérdése is, amiről külön szakmai konferenciát szerveztek. Ezen az Európai Szövetkezeti Szövetség akkori felmérését is idézték, ami szerint a 11 uniós tagjelölt ország közül az egyik legkedvezőbb helyzetben a magyar szövetkezetek voltak. A 2000-es kiállítás is jelentős közönségsikert aratott, összesen mintegy 200 ezer látogató tekintette meg az összesen 653 kiállító termékeit és szolgáltatásait.
