Az idei AGROmashEXPO-n két izgalmas témával is várta a hallgatóközönséget a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), amely – kiemelt oktatási partnerük a programkínálatban. Az első a „Trendek az agrárműszaki technológiákban – a traktoroktól a mesterséges intelligenciáig” címmel tartott beszélgetésre zsúfolásig teltek a színpad előtti székek. A vonzerő nem csak a témában, hanem a színpadon ülők személyében is rejlett, hiszen a Neményi Miklós, az MTA rendes tagja, Fenyvesi László, a MEGOSZ főtitkára, Szabó István, a MATE Műszaki Intézetének igazgatója és Medina Viktor, a MEGFOSZ igazgatója részvételével zajlott beszélgetés sok újdonságot tartalmazott.
Mint elhangzott, az agráriumnak nap mint nap számos környezeti kihívásra kell reagálnia, a fenntartható mezőgazdaság, az inputanyagok felhasználásának, a költségek csökkentése… Mindebben sokat segít a digitalizáció és a mesterséges intelligencia (MI). A főbb irányvonalakat még 2019-ben fogalmazta meg az Európai Zöld Megállapodás, a Green Deal. Ebben célként tűzték ki a biodiverzitás fokozását, ám a mai vetésszerkezetet, a gépesítést tekintve nem éppen ebben az irányban haladunk. Emellett megjelent, hogy 2030-ig 20 százalékkal kell csökkenteni a műtrágya, 50 százalékkal a kémiai növényvédő szer felhasználást, ami sok veszélyt rejt magában. Ezekre és még számtalan kérdésre kell a kutatásnak választ adnia, amiben első lépésként a precíziós gazdálkodás lehet a megoldás, amit közel három évtizede indítottak útjára.
Kényelmes, biztonságos, hatékony
Megfelelő műszaki megoldásokat, digitális rendszereket kell a gazdák kezébe adni, hogy hogy ne csak a termelésben, hanem a piaci folyamatokban is könnyebben eltájékozódjanak. Mindehhez tegyük hozzá, jogos elvárás a gépesítés oldaláról, hogy legyen kényelmes, biztonságos, hatékony a munkavégzés. Számtalan újdonság jelenik meg az agrárgépesítés területén, aminek előnyeivel nincsenek tisztában a felhasználók, ezért a folyamatos képzésre kell nagyobb hangsúlyt helyezni.
Míg korábban a precíziós gazdálkodás a hozambiztonságra helyezte a hangsúlyt, most inkább az eredményesség, a nyereség került előtérbe, ezen belül is az inputanyagokkal való gazdálkodás. Ahogyan elhangzott: piactudatosan kell gépesíteni, hiszen napjainkban már nem gépeket, hanem géprendszereket kell tervezni, megfelelő koncepciókat összerakni.
Az előadók azt is bevallották, a mai elektronikai rendszerek nem feltétlenül felhasználóbarátok, nem mindig igazodnak a gazdák igényeihez. A világ ma kissé a drónok felé mozdult, a műholdak még nem elég pontosak, pedig ezek jelentik a jövőt. A drónok javára írhatók, hogy precízek – bár meglehetősen drágák –, de már akkor képesek egy betegséget jelezni, amikor a növényorvos még csak az állát vakarja. Ezzel még sikeresebbé lehet tenni a gazdálkodást. Egy biztos, ha rossz adatokat adunk meg, akkor a döntés is rossz lesz.
Autonóm gépek
Már megjelentek az autonóm gépek, hogy milyen mértékben, még kérdés, de fokozódni fog a robotizáció. A szakemberek felhívták a figyelmet a rendszerszintű digitalizációra, a ma még szigetszerűen működő egységeket egybe kell foglalni. Az látható az új technológiák elterjedése nem megy egyik napról a másikra, aminek nem a robbanásszerű fejlődés az oka, hanem a társadalmi befogadóképesség.
A beszélgetésen az is elhangzott, már az 50-es években beszéltek MI-ról, a társadalmasításnak most jött el az ideje. Az az MI, amit az egyik előadó srtéber tanulónak írt le, amely folyamatosan gyűjti, raktározza és feldolgozza az információt. Egyes szakembere szerint 2040-re jósolják a szingularitást, amikor a döntést is átveszi a mesterséges intelligencia. Kérdés, hogyan tudunk ebben partnerek maradni?
Ha visszatérünk a valóságba, mindenképpen fontos rendszerbe fogni az adatokat. A talajról, a vetésszerkezetről az időjárás alakulásáról szerzett információk alapján könnyű megtervezni a tápanyag utánpótlást, növényvédelmet. Ugyanakkor már most is sokkal többre képes a digitalizáció, az MI, vizsgáltathatjuk vele a különböző kontinenseken a termésalakulást, s ez alapján javaslatot tesz a gazdának, hogy meddig tároljok, mikor értékesítsek. Arról viszont nem feledkezhetünk meg, a mesterséges inteligencai csak egy eszköz, amihez kell az ember is. Éppen ezért a jövő gazdájától joggal elvárható a gondolkodásra az alkalmazkodásra való képesség, a tanulásra való nyitottság.
