Ha a magyar vidékről beszélünk, annak helyzetét nem tekinthetjük különálló szakpolitikai kérdések soraként, mivel a gazdasági, társadalmi és környezeti problémák egymást erősítve vannak jelen – idézi fel, Mikula Lajos, a Fiatal Gazdák-AGRYA és a Pannon Vidék Szövetség-PVSZ főtitkára, hogy mi indította el a Magyar Vidéki Paktum kezdeményezést.
A jelenlegi kezdeményezés mögött álló gondolkodás nem egyik napról a másikra alakult ki. A folyamat 2025 májusában indult el, amikor különböző szakmai és civil szereplők elkezdtek egymással beszélgetni a magyar vidék helyzetéről. Ezek a kezdeti, még nem nyilvános egyeztetések hamar rámutattak egy alapvető problémára: akkor – ahogyan fogalmazott – párhuzamos világok léteztek a hazai agráriumban és vidékfejlesztésben. A kormányzati kommunikáció és döntéshozatal, valamint az ezzel párhuzamosan létező szakmai világ között nem volt valódi, folyamatos párbeszéd.
Alakul a civil összefogás
A kezdeményezés az AGRYA és a Pannon Vidék Szövetség kezdeményezésére indult, amihez más szervezetek, köztük vidékfejlesztési, agrár-, természetvédelmi és közösségfejlesztő szereplők csatlakoztak. Április 17-ére szerveztek egy találkozót, amin már 21 szervezet vett részt, és közösen fogalmaztak meg egy felhívást a Magyar Vidéki Paktum létrehozására. „A meghívót a választások előtt küldtük ki, míg az eseményt az után tartottuk, ezzel is demonstrálva, hogy mindegy, milyen kormány alakul, a vidék- és agrárstratégia kialakítása elengedhetetlen” – mondta.
„Harminchat éve nem mondta meg senki, hogy mi a vidék szerepe, mi az ott élők funkciója, és miért fontosak a társadalom számára” – emeli ki Mikula Lajos. Bár különböző támogatási rendszerek és fejlesztési programok léteztek, ezek nem adtak választ az alapvető kérdésekre.
Ez a hiány ma már különösen súlyos következményekkel jár. A klímaváltozás átalakítja a termelési feltételeket, egyes térségek elnéptelenednek, a vidéki társadalom elöregszik, miközben a gazdasági és technológiai változások új kihívásokat hoznak. Az elmúlt évek válságai – a Covid-járvány, az ellátási láncok zavarai, az energiaválság – tovább erősítették a bizonytalanságot.
A helyzetet az is sürgeti, hogy az Európai Unióban 2028-ban új támogatási ciklus indul, amelyben pedig várhatóan nagyobb szerepet kapnak a nemzeti stratégiák. Ezért aztán egy jól meghatározott, közösen elfogadott magyar vidék- és agrárstratégia nélkül versenyhátrányba kerülünk – hívta fel a figyelmet Mikula Lajos.
Nem véletlenül beszélnek vidék- és agrárstratégiáról, ugyanis a vidék adja azt a nagyobb keretet, amelynek része az agrárium, és nem fordítva. A vidéki térségek ugyanis nemcsak termelési helyszínek, hanem társadalmi, gazdasági és környezeti rendszerek is.
Szükség van a kormányra is
A stratégia csak akkor lehet sikeres, ha abban a civil szervezetek, a tudományos szféra és a kormányzat közös akarata tükröződik.
– hangsúlyozza Mikula Lajos.
Jelenleg a folyamat az előkészítés szakaszában tart. A részt vevő szervezetek egy olyan, leginkább a „pozíciós papír” névvel jellemezhető anyagon dolgoznak, amely összegyűjti azokat a kulcskérdéseket és kihívásokat, amelyekre a jövőbeli stratégiának választ kell adnia. Emellett folyamatosan bővül a résztvevők köre, és zajlik a kapcsolatfelvétel a tudományos szereplőkkel és jó esély van arra, hogy a kormány megalakulása után az intézményi szereplők is bekapcsolódnak a folyamatba.
A cél egy olyan hosszú távú, ciklusokon átívelő vidék- és agrárstratégia megalkotása, amely mögött széles társadalmi egyetértés áll. Egy olyan közös irány kijelölése, amely végre választ ad arra a kérdésre: mit kezd Magyarország a vidékével.
