A sertéspiaci árcsökkenés kevésbé hirtelen jött, mint a tej felvásárlási áránál, de ahhoz hasonló módon veszteségbe fordította a termelést. A sertéseknél a felvásárlási ár csökkenése már július végén elindult, amikor a német jegyzés hasított súlyban még 2,1 euró volt. Ez élősúlyban még bőven 660-670 forint fölötti árakat jelentett, ezután viszont folyamatos volt a lejtmenet: szeptember közepére 1,95, október elejére már 1,7 euróra csökkent az ár, januárban pedig 1,45 eurós német tőzsdei árral indítottunk – mondta Oláh Endre, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtanácsosa.
Kína bezavart
Miután az elmúlt években jó pozícióban volt a sertés, a viszonylag jó átrak hatására egyre többen kezdtek el sertést hizlalni – magyarázta. Erre jött Kína intézkedése, amellyel szeptemberben előbb ideiglenes, majd decemberben – a szeptemberinél némileg alacsonyabb – dömpingellenes vámokat vezetett be az Európai Unióból importált sertéshúsra, válaszul az EU kínai elektromos járművekkel kapcsolatos intézkedéseire. Ez már megzavarta a piacot, de még nagyobb krachot okozott, hogy Spanyolországban novemberben megjelent az afrikai sertéspestis. Kína ugyan csak az érintett régiót tette tiltólistára, de az ott megtermelődött sertéshús megjelent az uniós piacon és még inkább nyomás alá helyezte az árakat.
Problémát jelent a termelőknek, hogy az állattartó telepek korszerűsítése pályázaton pozitív támogatói döntéssel rendelkezőknek mostanában kell megkeresniük a bankokat, hogy szálljanak be a beruházások finanszírozásába. A „nagy ÁTK-nál” 200 millió és 5 milliárd forint közötti az elnyerhető támogatás minimum, illetve maximum összege, ezekhez kell letenni egy olyan üzleti tervet, amely a bankoki számára meggyőző. Ilyet viszont meglehetősen nehéz produkálni akkor, amikor a felvásárlási ár masszív veszteséget jelet a termelőknek.
Oláh Endre szerint bizonytalanságot jelent a sertéspiacon az útdíjrendelet is. Az eddigi tárgyalások konkrét eredményt nem hoztak, csupán ígéret hangzott el az ÉKM részéről arra, hogy arra, hogy az élőállatok és a tej szállításánál lesznek könnyítések. A közlekedési tárca egyébként nincs döntési helyzetben, az kormányhatáskör. Oláh Endre szerint viszont amíg nincs megállapodás, addig a szállítás kérdése csak egy újabb bizonytalansági faktor a többi egyéb mellé.
Mindenütt önköltség alatt az ár
A helyzet a sertéstartó gazdaságok szemszögéből sem más – derült ki Kelemen Mihály, a Csorvási Gazdák Zrt. igazgatóságának elnöke szavaiból. A cég 500 kocás telepet tart fennh, avi értékesítésük 140-150 tonna élősertés. Tavalyelőtt éves szinten közel 600 forint volt az átlagos értékesítési áruk, de még 2025 is 577 forintra jött ki az átlagár. A 2025-ös csúcsárat egyébként májusban érték el, 670 forinttal, ez azonban decemberre már jelentősen lecsökkent, akkor már csak 450 forintot adtak egy kiló élősertésért.
A jelenlegi felvásárlási ár pedig náluk 410 forint, az önköltség viszont ennél jóval magasabb. Annyi bizonyos, hogy a tavalyi évi önköltségük 500 és 520 forint körül alakult, idén viszont a takarmány ismét drágább lesz, mint az előző évi, így a költségelemek között itt sem számíthatnak csökkenésre.
A jövőbeni piaci pozíciókat nem látja senki, de reméli, hogy ezt a túltermelési válságot 4-5 hónap alatt legyűri a piac. A cég fejlesztéseket is tervez: a sertéságazatukban egy mintegy 800 milliós, a szarvasmarhánál pedig egy 700 milliós projektet. Ebben a helyzetben nagyon pozitív fejleménynek tartja, hogy a döntéshozók felismerték a helyzetet, és lehetőség van kedvezményes hitel igénybevételére.
