Eddigi kutatások alapján a Svalbardot körülvevő Barents-tenger régiója 1980 óta 2 fokot növekedett. Egy 2004-es számlálás során nagyjából 2650 jegesmedvét számoltak itt. A populáció úgy tűnik, hogy nem csökkent, azonban ennek oka egyelőre nem világos – írja a Phys.org.
Jon Aars kutató és kollégái igyekeztek megfejteni az okokat, ehhez pedig 770 felnőtt állat 1188 adatát elemezték, melyek a kondíciójukra vonatkoztak. Az adatokat 1992 és 2019 között rögzítették. Összevetették a medvék testzsírjának arányát a Barents-tenger jégmentes napjaival egy 27 évet felölelő időszakban.

A tanulmány szerzői szerint a javuló kondíciók oka, hogy a jegesmedvék a jég visszavonulásával a szárazföldi prédákra szoktak át, mint a rénszarvas vagy a rozmár. Ezt a két élelemforrást korábban az emberek túlvadászata miatt nem tudták hasznosítani. Egy másik feltételezése a szakértőknek a gyűrűsfókák állományának változása. A jég visszavonulásával ezek a populációk vélhetően kisebb területre koncentrálódnak, ami megkönnyíti a vadászatukat.
A jég további visszahúzódása azonban negatív hatással lehet a svalbardi jegesmedvékre, hívták fel a figyelmet a kutatók. Ezzel ugyanis többet kell mozogniuk a vadászterületük eléréséhez. Ez a jelenség más populációkra is negatív hatással volt. Több kutatásra van szükség ahhoz, hogy a különböző állományok esetében megértsék, hogyan képesek alkalmazkodni egy melegedő világhoz.
Képesek lehetnek alkalmazkodni a jegesmedvék egy jég nélküli világhoz



