A Kőröstej Kft. által forgalmazott, felirata szerint félkemény sajt jelent meg a piacon, EU-s származási hellyel megjelölve, vagyis a feldolgozó által importált termékről van szó – tájékoztatta lapunkat a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Szövetsége (MOSZ).
A sajt ráadásul csomagolásával alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére. Noha sima félkemény sajtként hirdetik, köralakú, ami az erre épülő új élelmiszerkönyvi szabályozás és az alakra kihegyezett kommunikáció tükrében – amely szerint a magyar trappista a kör alakú – a fogyasztó könnyen abban a hiszemben teheti a kosarába, hogy trappistát vásárol.
Megtévesztő kinézet
Ráadásul ott van a sajton egy nemzeti színű, szív alakú jelölés, azzal, hogy hazai feldolgozású termék, ami ugyancsak megtévesztő lehet, figyelembe véve a terméktanács Tejszív, illetve Sajtszív logóról szóló kampányát. Utóbbinak egyébként az az üzenete, hogy Ha Sajtszív védjeggyel ellátott sajtot vásárolsz, biztos lehetsz benne, hogy helyi termelőket és tejfeldolgozó vállalkozásokat támogatsz, és a legjobb minőségű magyar sajtot választod.
„Ezek sincsenek rendben, de az igazi arcátlanság az egészben az, hogy miközben a Kőröstej azzal érvel a termelőkkel folytatott ártárgyalásokon, hogy ömlik be az olcsó tej az országba, amivel nem bírja a versenyt, így csökkentenie kell a felvásárlási árait, aközben maga importál. Tehát nem a külföldi beszállítók nyomják le az ő árait, hanem ő saját magának nyomja le az árakat” – mondta a Magyar Mezőgazdaságnak Koncz Máté, a MOSZ elnöke.
A MOSZ határozottan tiltakozik ez ellen a piacromboló magatartás ellen, ami súlyos veszteségeket okoz a komplett hazai tejvertikumnak – tette hozzá.
Változnak a szerepek
Volt olyan termelő, aki megengedőbben nyilatkozott az importsajt hírére reagálva, mondván, hogy most mindenkinek nehéz a helyzete, amin nem változtat, hogy éppen feldolgozó, vagy kereskedő hozza be az olcsó terméket. Egyikük a jelenlegi állapotot egy köztes helyzetnek minősítette, mert vannak olyanok, akiknek március végén jár le a szerződésük, ami szerinte nagyobb probléma lesz, mert több céget érint és márciusban a biológiából fakadóan nagyobb lesz a tejtöbblet, és a decemberihez képest a fogyasztás is leül – fogalmazott.
Tovább árnyalja a képet, hogy a feldolgozói import a tej- és tejtermék-szektorban mindössze az összes behozatal 0,4 százalékát teszi ki, és ha a jelenlegi helyzetben esetleg növekszik, aránya akkor is elenyésző marad – került elő egy másik aspektus is.
A konkrét termékkel kapcsolatban elhangzott, hogy az előállítás során az utolsó lényeges aktus itthon történt, a sajt köralakúra formázásával. A tejpiacot ismerők pedig a Kőröstej érdemének tudják be, hogy egyébként pedig a legnagyobb exportőr az tejfeldolgozók közül, külföldre kerülő termékei pedig magas hozzáadott értékű sajtok.
A magyar termékek aránya növekedett
Néhány évvel ezelőtt azt lehetett tapasztalni, hogy a hazai boltok polcain a magyar alapanyagból készülő magyar termékek aránya növekedett, ez a folyamat viszont néhány éve, amióta piaci zavarokat lehet tapasztalni, visszafordult – mondta lapunk érdeklődésére Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.
Ez a tej termékpályára különösen jellemző, de megfigyelhető például a sertéshús-termékeknél, füstölt áruknál is. A pozitív trend megtörése mögött az látszik, hogy a nagy nyugat-európai és lengyel feldolgozók sokkal hatékonyabban tudják előállítani az élelmiszertermékeket, a kiskereskedelmi láncoknak pedig olcsóbb tőlük beszerezni azokat.
Ezen segíthetnek a pályázatokból megvalósuló beruházások, amelyek révén az alapanyag-termelés és a feldolgozás hatékonysága is javulhat. Feltéve persze, ha a nyertes pályázók valóban meg tudják valósítani elképzeléseiket, amelyek között – már csak a támogatási összegekből adódóan is – valóban komoly fejlesztési tervek is vannak.
