A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint az Országos Meteorológiai Szolgálat együttműködésében Változó világunk kihívásai címmel nyílt kiállítás a Vajdahunyadvárban.
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum emeleti aulájában kiállított posztereken a klímaváltozás mezőgazdasági termesztésre, élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatásait, az újonnan érkezett károsítókat, invazív fajokat, az ellenük folytatott küzdelmet, a kereskedelmi globalizáció élelmiszer-biztonsági kockázatait mutatják be. Emellett interaktív megoldások is segítik a tudományos ismeretterjesztést az említett témakörökben.
A kiállítást megnyitó Nagy István agrárminiszter szerint a környezeti, gazdasági, társadalmi kihívásokra összetett válaszokat kell adni, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérsékléséhez, kivédéséhez komplex megoldásokban kell gondolkodni, azaz több szakterület összefogására van szükség. Ezt célozza a kormány Klíma- és természetvédelmi akcióterve, amelynek az erdőtelepítés, a fásítás ösztönzése, az öntözésfejlesztés egyaránt kiemelt eleme.
A tárlat megnyitójához kapcsolódó konferencián az idén 150 éves Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke, Radics Kornélia hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás nem pusztán az átlagos hőmérséklet növekedését jelenti, legalább ekkora veszély a szélsőséges események gyakoriságának és intenzitásának a növekedése.
A kiterjedt mérések kezdete óta 2019 volt a legmelegebb év, és főként a sarkvidékek átlaghőmérséklete emelkedett.
Az előző év hazánkban is rekord meleg volt, az évi középhőmérséklet 12,19 C volt, ami 1,32 C-kal nőtt 1901 óta. Az évi csapadékösszeg viszont 2,86 százalékkal csökkent. Az ország térségei közt is nagy különbség, főként a keleti és északi megyékben nőtt a középhőmérséket, a csapadék pedig az Alföldön lett több, amíg a nyugati országrészben csökkent. A hőhullámos napokból is egyre több van, amíg 1970 és 2000 közt átlagosan 5,1 ilyen napban volt részünk, 2021 és 2050 közt már 9-15 hőhullámos napot jeleznek előre, és további 1-2 C-os hőmérsékletemelkedést valószínűsítenek a szakemberek.
Az időjárás a legnagyobb gazdasági kockázattá vált az évek során. A szakember szerint csak a tudományos területek együttműködésével léphetünk előre, a független kutatások nem oldják meg a gondjainkat.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke, Oravecz Márton a láncszemlélet fontosságát hangsúlyozta az élelmiszer-biztonság szavatolásában. A növekvő népességből, a szűkülő erőforrásokból, a klímaváltozásból, globalizációból adódóan egyre több a kihívás, kockázat, és a technológiai fejlesztések is újabb és újabb ellenőrzési módozatokat kívánnak.
A kiállított tablókon a Nébih a élelmiszerlánc-felügyelet kihívásai mellett felhívja a figyelmet az élelmiszerpazarlás környezeti hatásaira, a klímaváltozás hatására megjelenő álletbetegségekre, az idegenhonos károsítók veszélyére, az antibiotikum-használat árnyoldalaira. Emellett bemutatja a borhamisítás elleni harc új „fegyverét”, amivel biztonsággal kiszűrhető a hamis ital, és elmagyarázza milyen fontos megőrizni az erdőket, megelőzni az erdőtüzeket.
Az Európában előforduló mintegy 12 ezer idegen honos fajnak csak a 10-15 százaléka tekinthető inváziósnak. Ezek a sokszor más kontinensről, leggyakrabban Észak-Amerika és Ázsia mérséklet övi területeiről szándékosan vagy véletlenszerűen behurcolt fajok azzal okoznak a legnagyobb kárt, hogy robbanásszerűen elterjednek, és térhódításukkal veszélyeztetik, avagy tönkre teszik a természetes életközösségeket, magyarázta Béres András, a Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője.
Csökkentik a biológiai sokféleséget, kiszorítják az őshonos növény- és állatfajokat, mezőgazdasági, erdészeti károkat okoznak például az árvízi védekezés, a vízhasználat akadályozásával, de betegségek terjesztésével humán egészségügyi kockázatot is hordoznak.
Ezeket a veszélyeket felismerve született meg az Európai Parlament és az Európai Tanács rendelete az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről. A szakember a „hódítók” közt említette meg egyebek közt a selyemkórót, bálványfát, amelyeket gazdasági célokból hoztunk be, ám nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, és mára erősen invazív fajokká váltak. A szintén behozott harlekin katicának szintén több kárát tapasztaljuk, mint előnyét. Az inváziós fajok megtelepedését segítheti a klímaváltozás, azzal, hogy gyengíti a természetes élőhelyek ellenálló képességét a betlakodók ellen. A megelőzésnek fontos eleme ezért a természetes élőhelyek állapotának fenntartása.
Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatója a hazánkban az 1885 és 1895 között tomboló filoxérajárvány következményeit idézte fel, és mindenekelőtt azt hangsúlyozta, milyen a károsító megfékezésében kulcsszerepet játszott a társadalmi, valamint a tudományos összefogás, ez utóbbi nemzetközi szinten is.
