A Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének tagja, Nagy Péter immár 2018 óta tenyészt húsmarhát Kunszentmiklóson. Azt megelőzően is volt már állománya, de a törzskönyves állatok tartásának kezdete erre a dátumra tehető. Két konkurens fajtával kezdte a gazdálkodást, 12 angusszal és 12 limousinnal. Egy véletlen folytán került hozzá négy charolais, és azok ellése során döntött arról, hogy ezzel a fajtával lép tovább.
Állattartóként gyakorlott becslő volt, aki a borjak súlyát szemre többnyire sikeresen állapította meg. A charolais-borjak ellenben a saccoltnál jóval nagyobb, 330 kg körüli választási testtömeget hoztak, ami nagyon inspirálónak bizonyult. Ahogy a tehenek könnyű ellése és rendkívül jó kezelhetősége, jó vérmérséklete is a fajta mellett szólt: nem védik túl a borjút, kockázatmentesen elvehetők az anyjuktól.
Tényleg speciális a fajta?
Bár nevében és megítélésében a fajta talán különlegesnek mondható, tartására ez egyáltalán nem vonatkozik. Jószerivel bármikor értékesíthető, akár választott, akár hízott korban is. Esetleges piaci problémák esetén is élénk kereslet övezi. Péter szerint egyértelműen a legjobb döntés azok számára, akik a húsmarhatartást választják. Mint mondja, a charolais hazai megítéltsége vegyes.

Kétségtelen, hogy minden tenyésztőnek megvan a maga elképzelése a fajtáról. Nyilván vannak egyesületi szintű iránymutatások a hím-, illetve nőivar esetében, de ezek mellett megjelennek az egyéni tenyésztési szempontrendszerek is. Péter a tehenekre helyezi a fókuszt, mint mondja, nőivarban a kisebb, „ranch” típusú, illetve maximum 750-800 kilós állatokat preferálja, véleménye szerint a hazai klimatikus viszonyok közepette ez a testtömeg elegendő. A genomvizsgálati eredmények figyelembevétele, a terheltségmentesség a nőivarú egyedek esetében szintén prioritás. Fontos szelekciós tényező a borjúnevelés sikerességét is meghatározó tőgyállás. A bikák esetében is hasonlók az elvárások, Péter az 1000-1100 kg közötti tömeget húzná meg határként.

Péter a genomvizsgálati eredményeken és tenyészértékeken alapuló célpárosítás segítségével tenyészt. A szarvalt egyedeket homozigóta szarvatlan bika szaporítóanyagával párosítják, de előfordul, hogy némelyik szarvatlan egyed esetében rámát akar növelni, ekkor egy nagy rámát örökítő, erősebb, adott esetben szarvalt bikával történik a mesterséges termékenyítés. Bikáknál figyel továbbá a megfelelő lábszerkezetre, illetve a megfelelő küllemre. A tenyésztő kiemeli,
További részletek a videóban!






