Bár az énekesmadarak vadászata hazánkból és több közép-európai országból jó ideje kiveszett, Romániában és egyes mediterrán országokban mai napig vadászhatóak, főként olasz vendégvadászok kedvéért. A román kormány az mezeipacsirta-állomány csökkenésével és nemzeti szimbólumukkal támasztja alá a faj védetté nyilvánítását. A kérdés az, hogy a mezei pacsirta indokolt védelme a zergevadászat betiltását miért indukálja, eredményezi.
Egyes vélemények szerint a zergeállomány védettsége indokolatlan.
A felmérések szerint 2005-ben, amikor a faj vadászati moratóriumot kapott, több mint 6700 egyedet számoltak, majd 2007-ben a védelmet feloldották – mondván, az optimális létszám 6174 példány.
Vadászhatósága alatt (az elmúlt 12 évben) tavaly a zergeállomány több mint 8100 egyedre nőtt.
Azonban tavaly egy petíciós portálon került először említésre a zerge vadászatának korlátozása. Akkor a 2019/2020-as vadászati idényre szerették volna ezt bevezetni – 609 egyed elejtésére szabtak határt.
A jelenlegi döntés értelmében a zerge védettsége a fajra nézve, illetve a környezetében élő vadvilágra is további negatív hatásokat eredményezhet.
Példaként az Alpok egyes állami erdészetek kezelésében lévő területein oly mértékű a zergék által okozott vadkár, hogy állományának gyérítését idényen kívül is végre kell hajtani. Emellett a megnövekedett állománysűrűség következtében könnyebben felütheti a fejét valamilyen betegség.
Nem utolsó sorban nem mehetünk el amellett sem, hogy a zerge vadászatából befolyó jövedelem milyen mértékben érinti meg a vadászati társaságok, annak fényében, hogy több nagyragadozó fajjal szemben szintén vadászati tilalmat határozott meg Románia. Egy újabb bevételkiesés csak tovább ronthatja a vadászatra jogosultak esélyeit.
