A kutatók a Holdéhoz hasonló talajkeverékben sikeresen termeltek csicseriborsót. A felhasznált keveréket a NASA Apollo-küldetései során több mint fél évszázada begyűjtött minták alapján modellezték – írja a Reuters.
Egy „Myles” nevű csicseriborsó-fajtát termesztettek egy klímaszabályozott növénynevelő kamrában a Texas A&M Egyetemen. A magokat hasznos gombákkal vonták be, majd egy olyan keverékbe ültették, amely szimulált holdtalajból – ezt a floridai Space Resource Technologies cég készítette – valamint egy tápanyagban gazdag anyagból, úgynevezett gilisztahumuszból állt, amely földigiliszták szerves hulladék lebontásával keletkezik.
A csicseriborsót, mely termést hozott, akár 75% holdtalaj-szimulánst tartalmazó keverékben is nőtt. Ahogy a szimulált holdtalaj – más néven regolit – aránya nőtt, a betakarítható csicseriborsók száma csökkent, bár a szemek mérete stabil maradt. A 100% holdtalaj-szimulánsba ültetett magok azonban nem hoztak virágot és magot, és korán elpusztultak.
Az Egyesült Államok és Kína a következő években ismét űrhajósokat tervez küldeni a Hold felszínére, hosszabb távon pedig holdbázisok létrehozását fontolgatják.
„A csicseriborsó magas fehérjetartalmú és sok alapvető tápanyagot tartalmaz, ezért jó jelölt lehet az űrbeli növénytermesztéshez” – mondta Jessica Atkin, a Texas A&M Talaj- és Növénytudományi Tanszékének doktorandusza és NASA-ösztöndíjasa. Ő a kutatás vezető szerzője, amely csütörtökön jelent meg a Scientific Reports folyóiratban.
„Ha tartós jelenlétet akarunk létrehozni a Holdon – vagy akár a Marson –, meg kell tanulnunk élelmiszert termeszteni ott. Nem fenntartható ugyanis folyamatosan űrhajókkal szállítani a táplálékot. A szállítás a világűrben még mindig nagyon drága, ezért a tömeg fontos tényező, és az űrhajósok túlélése sem függhet attól, hogy időben megérkeznek-e az utánpótlás-szállítmányok” – mondta a tanulmány társszerzője, Sara Oliveira Santos, a Texasi Egyetem Geofizikai Intézetének posztdoktori kutatója.
Nem csak tápanyag, de oxigénforrás is
„A növények oxigént is termelnének, és javítanák az életfenntartó rendszereket a jövőbeli emberi telepek számára” – mondta Jyothi Basapathi Raghavendra asztrobiológus a Northumbria Egyetemről. Ő egy második, szintén csütörtökön megjelent tanulmány vezető szerzője, amely a mikrobák növekedési feltételeit vizsgálta szimulált marsi talajban.
A holdtalaj alapvetően porrá zúzott kőzet és finom por, gyakran éles és üvegszerű szemcsékkel. Ez milliárd évek alatt alakult ki meteoritbecsapódások hatására.
