Dr. Joó Kinga, a Parazitológiai Program kidolgozójának írásából idézünk.
A Parazitológiai Program célja a felesleges kezelésektől megóvni a lovakat, annak érdekében, hogy visszaszorítsuk a gyógyszer-rezisztenciát, így egy olyan féregellenes protokoll kialakítása, amely hosszútávú biztonságot nyújt a lovaink számára.
A cél a lehető legkevesebb féreghajtó biztonságos használatával, a kezelések megfelelő időzítésével, a megfelelő hatóanyag kiválasztásával kontrollált parazitológiai program kialakítása országszerte.
Évente hány féreghajtásra van szükség? „A lovarda előírta, hogy hányszor kell.” / „Mások is ennyiszer szokták.” / „Minél többször, mert annál jobb lesz a lovamnak.” – hangzanak a lótartók leggyakoribb válaszai. Sok lótartó azonban csak annyit tud a féreghajtásról, hogy megfelelő időközönként, különböző szerek váltogatásával kell csinálni, és kész… de tényleg ennyi lenne a feladat?
Sajnos ez a módszer több, mint 50 évvel ezelőttről származik, amikor a nagy strongylidák voltak a lovak legfőbb bélférgei. Mára azonban a sokkal kevésbé veszélyes kis strongylidák lettek a felnőtt lovak legfontosabb férgei. Ezek viszont a túl gyakori féreghajtó kezelések miatt egyre ellenállóbbak a kezelésekkel szemben, és ha elszaporodnak, bizony ők is súlyosan megbetegíthetik a lovakat.
De ha együtt vannak tartva a lovak, nem ugyanannyira férgesek? Miért kell mindegyiket külön megvizsgálni?
Minden lónak egyedi érzékenysége van ezekre a parazitákra. Ez azt jelenti, hogy genetikailag meghatározott, mennyi petét fog üríteni. A lovak legnagyobb része kevés petét ürít. Így általában a legelői fertőzöttség 80%-áért mindössze a lovak 20%-a felelős.
Hogy néz ki ez a módszer a gyakorlatban?
A legtöbb ló kevés petét ürít, ezen lovak számára valószínűleg egy féreghajtás is elegendő lesz, kivéve, ha magas kockázatú csoportba soroljuk őket valamilyen befolyásoló tényező alapján pl.: korosztály (csikók), egyes betegségek (pl: Cushing-kór), magas állománysűrűség (karámozott állattartás esetén), utolsó féreghajtás időpontja és hatóanyaga nem megfelelő, bélsár peteszám eloszlása állományszinten túl magas stb.
Néhány ló – kb. az állomány 20%-a, a vizsgálatból kiderül, hogy melyek ezek a lovak – sok petét ürítenek. Fontos, hogy ezeket a lovakat másképp kezeljük, náluk majd ismételni kell a féreghajtást kétszer-háromszor.
Milyen hatóanyagú készítményt érdemes használni?
A beküldött adatok és a vizsgálati eredmény ismeretében arra is javaslatot teszünk. És szeretnénk arra ösztönözni a lótartókat, hogy háromévente végeztessenek rezisztencia vizsgálatot. Ezt elegendő azokból a lovakból, amelyek sok petét ürítenek (így körülbelül csak az állomány 20%-ából).
Hogyan kell mintát venni a bélsárvizsgálathoz?
- Miből: 1 bélsárgolyó, minél frissebben ürített bélsár kupac tetejéről (az éjszaka bokszban tartott lovak esetén az éjjel ürített bélsár reggeli összegyűjtése is megfelelő). A minta semmilyen esetben sem lehet 10 óránál régebben ürített bélsár!
- Mibe: Tiszta nejlon zacskóba, légtelenül lezárva (csomót kötünk minél közelebb a bélsárgolyóhoz), a ló és a tulajdonos nevével felcímkézve. Minden ló mintája külön zacskóba kerüljön.
- Szállítás: A mintáknak minél hamarabb, de a begyűjtést követően legfeljebb egy napon belül meg kell érkeznie a gyűjtőpontra. A mintákat 7˚C alatti hőmérsékleten kell tárolni, naptól védve. A szállítás idejére jégakkut kell tenni a minták mellé úgy, hogy azokhoz közvetlenül ne érjen hozzá, mert nem fagyhatnak meg.
