0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. március 16.

A közel-keleti konfliktus és a mezőgazdaság

A közel-keleti fegyveres konfliktus a mezőgazdaságra és a kertészetre is hatással van, egyrészt a logisztikán, másrészt az inputanyag- és energiaárakon keresztül. Erről szólnak most a nemzetközi szakmai hírek.

A fruchthandel.de portál a holland ABN Amro nagybank elemzésére hivatkozva számolt be róla, hogy elsősorban az üzemanyag- és a műtrágyaárak emelkedésével lehet számolni.

A növényházak kevésbé vannak bajban

Mindenekelőtt a műtrágyáról kell szólni, amelynek az ára szorosan összefügg az energiaárakkal, mivel előállítása rendkívül energiaigényes. Egyúttal növekszik az ellátási láncok megszakadásának kockázata is, hiszen a világszerte forgalomba kerülő nyersanyagok 25-35%-a ebből a régióból származik. Különösen érintett a szántóföldi növénytermesztés és a tejtermelő gazdaságok, ott a műtrágya a termelési költségek körülbelül 5%-át teszi ki.

Az üvegházi szektorban az energiaköltségek teszik ki a teljes kiadások 15-25%-át. Sok gazdaság ugyanakkor már professzionális energiagazdálkodási stratégiát követ, különböző szerződésekkel, és ennek köszönhetően az áremelkedések általában csak fokozatosan és késleltetve éreztetik a hatásukat a gazdaságok eredményeiben.

Ezenkívül az ágazat az elmúlt öt évben hatalmas összegeket fektetett be a CO₂-kibocsátás elleni technológiákba, aminek köszönhetően a gázfogyasztás körülbelül 20%-kal csökkent. Már a 2022-es energiaválság idején is látszott, hogy a korábbinál lényegesen kisebb az ágazat kiszolgáltatottsága, egyebek között azért is, mert a gazdaságok mintegy fele saját energiatermelésből származó kiegészítő bevételekkel rendelkezik. Összességében sok vállalat pénzügyi tartalékai és likviditása szilárdnak tekinthető – olvastuk a fruchthandel.de portálon az ABN Amro összegzését.

Forrás: Pixabay

Megterheli a logisztikai ágazatot

Ugyanennek a portálnak egy másik cikke arról ír, hogy mennyire megterheli a német szállítmányozási és logisztikai ágazatot a Hormuzi-szorosban a tengeri szállítás blokádja, valamint a Perzsa-öböl államai feletti légtérzár.

A németországi szállítmányozási és logisztikai szövetség közlése szerint ez mindössze néhány napon belül a tengeri és a légi szállítás díjinak drámai emelkedéséhez vezetett, de a szárazföldi közlekedést is terheli a drasztikusan megnövekedett gázolajár. A szövetség intézkedéseket vár a magas energiaköltségek enyhítésére.

A hajózási társaságok a Perzsa-öbölben közlekedő konténerek szállításáért akár 4000 dolláros felárat számolnak fel a szállítmányozóknak, ez a szokásos fuvardíj többszöröse. Sok hajó óvatosságból amúgy is megkerüli a Jóreménység fokát és elkerüli a Szuezi-csatornát. A fuvardíjak ugrásszerű emelkedésére azoknál az útvonalaknál is számítani lehet, amelyek nem érintik a Perzsa-öböl régióját.

A légi közlekedés helyzetében hasonló a helyzet: Dubai, Abu Dzabi és Doha, a régió három legfontosabb légi árufuvarozási csomópontjának működése jelentősen korlátozott. A globális légi árufuvarozási kapacitások jelentősen ingadoznak, mivel a légitársaságok számos járatot töröltek, és nem fogadnak új foglalásokat. Ennek következtében itt is emelkednek a fuvardíjak és a kockázati felárak.

A politikának is segítenie kell

A költségeket most a logisztikai cégek fizetik meg, de előbb-utóbb a fogyasztók is meg fogják érezni a szállítási lánc zavarait az árakban, fogalmazott Frank Huster, a szállítmányozási és logisztikai szövetség ügyvezető igazgatója.

Véleménye szerint amellett, hogy a piaci szereplők saját felelősségi körükben megteszik a szükséges intézkedéseket az ellátásbiztonság és a minél kisebb kiszolgáltatottság érdekében, a politikának is cselekednie kell. Az energiaadók és a CO₂-kibocsátási adók Németországban alapvetően túl magasak; válság idején ez különösen súlyosan érinti a gazdaságot – figyelmeztetett.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu