Dánia az elmúlt években komplex intézkedésrendszert alakított ki a sertéstartás védelmére, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASP) behurcolásának megakadályozása. Az ország 2019-ben 1,5 méter magas kerítést épített a Németországgal közös, 68 kilométer hosszú szárazföldi határán – írja a polnoinfo.sk.
A határátkelőknél kamerás megfigyelést alkalmaznak, és az esetlegesen bejutó vaddisznókat azonnal eltávolítják.
A dán termelők a vaddisznókat az ASP legfőbb kockázati tényezőjeként azonosították. Emellett jelentős veszélyforrást jelentenek a sertésszállító kamionok, amelyek olyan országokba közlekednek, ahol a betegség már jelen van, például Németországba vagy Lengyelországba. A visszatérő járműveknek kötelező három határ menti mosóállomás egyikén áthaladniuk, és csak fertőtlenítési tanúsítvánnyal térhetnek vissza a telepekre.
Dánia a világ egyik legnagyobb sertés- és sertéshús-exportőre, így az ágazat kiemelt gazdasági jelentőségű. Az országban több mint 5000 gazdaság és három nagy feldolgozó vállalat – Danish Crown, Tican és DanePork – működik, amelyek évente 5,2 milliárd euró értékben exportálnak sertést és sertéshúst. A termelésnek csupán mintegy 10%-a marad a belföldi piacon.
A sertések száma körülbelül kétszerese a lakosság számának. Egy tanulmány szerint egy esetleges ASP-járvány 335–670 millió eurós veszteséget okozhatna.
A dán rendszer fontos eleme a Specific Pathogen Free (SPF) egészségügyi modell, amely szigorú biológiai biztonsági előírásokat határoz meg a gazdaságok számára. Ehhez kapcsolódik az SPF szállítási rendszer, amelyet maguk a termelők működtetnek. Az országban tenyésztett sertések mintegy háromnegyede már ebben a rendszerben születik.
Zárt rendszer véd az afrikai sertéspestis ellen
A gazdaságok működése is szigorúan szabályozott. Az állattartó épületek gyakorlatilag zártak, az ablakokat madárhálók védik, a takarmányt zárt silókban tárolják. Minden állatot nyilvántartanak, és minden mozgásukat rögzítik. Az országba tilos élő sertést vagy tenyésztési anyagot behozni.
A telepekre csak korlátozott számú személy léphet be, akiknek kötelező ruhát és lábbelit cserélniük. A külföldön vadászó gazdáknak fertőtlenítő eszközöket biztosítanak, és elvárják azok használatát visszatérés előtt. Emellett nem engedélyezik olyan növények termesztését a telepek közelében, amelyek odavonzhatják a vaddisznókat.
A dán modell egyik alapja a kormányzat, az iparág, az egyetemek és az állatorvosok szoros együttműködése. A szereplők közös célja a fertőzések megelőzése, amelyhez előre kidolgozott válságkezelési tervek is kapcsolódnak.
Egy esetleges járvány kitörése esetén a hatóságok és az ágazat együttműködve biztosítanák a szükséges intézkedéseket és az állományok felszámolását.
Az eddig alkalmazott intézkedések eredményeként Dániában sem az afrikai sertéspestist, sem más, az Európai Unióban elterjedt állatbetegségeket nem észleltek.
