A társaság az elmúlt években Magyarország egyik legjelentősebb öntözésfejlesztési beruházását valósította meg: a korábbi mintegy 2100 hektáros öntözött területet 5300 hektárra bővítették, korszerű center- és lineár rendszerekre alapozva. A jelenlegi infrastruktúrában 72 center és 9 lineár berendezés működik, a vízellátás alapját pedig a Maros biztosítja, ahonnan mintegy 30 kilométeres távolságból, összetett csatorna- és nyomóvezeték-hálózaton keresztül jut el a víz a táblákra.
A rendszer egyidejű kapacitása elméletben 4000 hektár lenne, azonban ezt a vízhozam korlátozza. A beruházás ugyanakkor minden várakozást felülmúlt: az elmúlt évek szélsőségesen aszályos időjárása mellett még inkább felértékelődött a szerepe, és a megtérülése is gyorsabbá vált. A vezérigazgató hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az öntözés nem csodaszer, hanem egy fontos, de korlátokkal rendelkező eszköz. A hatékonyság növelése érdekében kiemelt figyelmet fordítanak a vízveszteség minimalizálására és az egységnyi vízből kijuttatható mennyiség maximalizálására.
A klímaváltozás hatásai egyértelműen érzékelhetők: az elmúlt hat évben egy teljes évnyi csapadék hiányzik Mezőhegyesen, ráadásul a lehulló mennyiség eloszlása is szélsőségesebbé vált. Ez indokolja, hogy az öntözés mellett komplex agrotechnikai megoldásokat is alkalmaznak. A gazdaságban a talajkímélő művelési rendszerek – forgatás nélküli művelés, direktvetés, talajtakarás – egyre nagyobb szerepet kapnak, még az öntözött területeken is. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a talaj vízmegtartó képessége javuljon, és a beavatkozások a lehető leghatékonyabbak legyenek.
A kukorica továbbra is perspektíva lehet
A növénytermesztésben különösen aktuális kérdés a kukorica jövője. Bár az elmúlt évek kedvezőtlen időjárása komoly próbatételt eredményezett, Kovács Norbert továbbra is lát perspektívát a kultúrában. Ugyan a vetésterület csökken, de nem tartja indokoltnak a teljes visszaszorítását. A napraforgó térnyerése szerinte nem folytatódhat korlátlanul, miközben a cirok és a szója még nem jelent stabil alternatívát a térségben. A kukoricatermesztés sikerének kulcsa a technológiai alkalmazkodásban rejlik, ugyanakkor öntözés nélkül a 10 tonna feletti termésátlagok egyre ritkábban érhetők el Kelet-Magyarországon.

A gazdaság 2020–2021-ben kidolgozott tízéves stratégiája az elmúlt években több ponton felülírásra szorult, elsősorban a geopolitikai és piaci változások miatt. Az orosz–ukrán konfliktus jelentős hatással volt a vetőmagpiacokra is, mivel az exportlehetőségek beszűkültek. Ennek ellenére a társaság igyekszik megőrizni alapelveit: a költséghatékonyságot, a magas minőséget és a rugalmasságot. Nyitottak új kultúrák és technológiák irányába, amit jól mutat, hogy 2026-ra már mintegy 15 különböző növény vetőmag-előállítását vállalták, köztük hibrid napraforgót, repcét, szóját és olajretket.
A cirok szerepét illetően óvatos optimizmus jellemzi a vezetőt: bár van létjogosultsága, technológiája és piaca még nem kiforrott, hozama és beltartalma pedig nem minden esetben versenyképes a kukoricával. Hasonlóképpen a „csodanövény” jelzőt is elutasítja: megfelelő tápanyag- és vízellátás nélkül egyik kultúra sem képes stabil, magas hozamot produkálni.

Kiemelt felelősség az oktatásban
Mintagazdaságként a Nemzeti Ménesbirtok kiemelt szerepet vállal a tudásátadásban. Rendszeres szakmai rendezvényeket szerveznek, bemutatókat tartanak, és széles körű oktatási együttműködéseket működtetnek egyetemekkel és szakképzési intézményekkel. A cél, hogy a termelők első kézből ismerhessék meg a különböző technológiák gyakorlati tapasztalatait. A gazdálkodók érdeklődése jelenleg elsősorban az öntözés és a vízgazdálkodás irányába fordul, emellett az inputköltségek, a felvásárlási árak, valamint az új technológiák – például a direktvetés – gazdaságossága is központi kérdés. A tangazdaság működésével kapcsolatban a vezérigazgató összességében elégedett: céljuk nem az irányok kijelölése, hanem a tapasztalatok megosztása, amelyekből minden gazdálkodó a saját körülményeihez illeszkedő tanulságokat vonhatja le.


