A tárcavezető szerint a koronavírus-járvány kapcsán a pánikvásárlás okozhatja az élelmiszerek árának helyenként előforduló drasztikus emelését, ám a miniszter szerint ezt a piaci folyamatok nem indokolják.
Nagy István arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar 25 millió ember ellátására képes.
Hozzátette: a boltokban az árufeltöltés időigényessége miatt az átmeneti készlethiányt azt idézhette elő, hogy a lakosság a járvány hírére felhalmozásba kezdett. Az ideiglenesen előforduló üres polcok csupán azt mutatták, hogy az alkalmazottak fizikai erővel nem győzték feltölteni azokat. Két héttel ezelőtt szombaton háromszor annyit vásároltak az emberek, mint karácsonykor szoktak, ennek ellenére az ellátás zökkenőmentes volt – emlékeztetett a tárcavezető.
A miniszter szerint a pánikvásárlás okozza, hogy egyes tartósított termékek megrendeléseinél már 15-30 százalékos növekedés látható, de előfordul 50 százalékos is.
Példaként említette, hogy a csirke termelőktől történő felvásárlási ára összességében 5-8 százalékkal emelkedett, de ez végtermék oldalon a csirkecombnál 50-60, a csirkemellnél 80-100 forintnál nagyobb drágulást nem jelenthet. A termelői árak növekedése mögött elsősorban a különböző külföldről érkező takarmány-alapanyagok és vitaminok drágulása, valamint az állattartók körében a koronavírus-járvány miatt kialakult bizonytalanság húzódik meg. Kifejtette: az alapanyagok több mint nyolcvan százalékát itthon állítjuk elő, így biztonságos a magyar emberek élelmiszer-ellátása.
A tárcavezető kiemelte, a tapasztalt túlárazással szemben szigorúan fel kell lépni,
