El is jutott egészen a hágai Nemzetközi Bíróságig, majd egy nap váratlan telefonhívás érkezett az édesapjától, aki arra kérte lányát, hogy térjen haza, és hozzon új lendületet a gazdaságukba. Nem kész megoldásokat várt tőle, hanem egyfajta szakmai vérfrissítést, amellyel kilábalhatnak a nehézségekből.
Hajnal Szilvia a ’90-es évek elején szüleivel menekült a délszláv háború okozta bizonytalanság elől Magyarországra egy új élet reményében. Először a fuvarozásban, majd a mezőgazdaságban találták meg számításaikat. Lépésről lépésre, folyamatos alkalmazkodással építették fel gazdaságukat, és az állattartás mellett a kereskedelmi tevékenységüket is kidolgozták.
Lemondások kora

Ebben a közegben Szilvia számára a munka a hétköznapok része volt. Gyerekként természetesnek vette, hogy jelen van a telepeken, látja a folyamatokat, és ahol szükség van rá, segít. A Napsugár-Trade családi vállalkozás működése nyitott könyv volt számára. Belelátott a döntésekbe, a kockázatokba és a napi kihívásokba. Mivel több nyelven is beszélt, így már fiatalon tolmácsként vett részt tárgyalásokon. Ezek az alkalmak nemcsak nyelvi gyakorlatot jelentettek, hanem azt is, hogy első kézből tapasztalja meg, hogyan születnek meg az üzleti döntések, hogyan kell érvelni, reagálni, kompromisszumot kötni.
Gyerekkora tehát nem volt lemondásoktól mentes. A mezőgazdaság ritmusa nem igazodik a hétvégékhez vagy az iskolai szünetekhez, így a nyarak, amikor mások pihentek, kikapcsolódtak, számára sokszor munkával teltek. Ezt akkor nehézségként élte meg, később azonban egyértelműen előnyére vált. Olyan munkabírást és felelősségtudatot adott, amely a későbbi pályáját is meghatározta. Ahogyan ő fogalmaz:
Ez a fajta következetesség már gyerekként is jellemezte őt, és később a vezetői működésének egyik alappillérévé vált.
A családi vállalkozásban való tevékenysége során egyre szélesebb rálátása lett az ágazatra. Nemcsak egy-egy munkafolyamatot ismert meg, hanem azt is, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a különböző elemek: az állattartás, a takarmányozás, az értékesítés vagy éppen a piaci mozgások. Nem egy szűk terület specialistájaként, hanem rendszerekben gondolkodó szakemberként kezdte látni az agráriumot.
Teljes a vertikum
A Napsugár-Trade Kft. mára több telephelyen működő, komplex agrárvállalkozássá nőtte ki magát. Tevékenysége lefedi a teljes vertikumot: a szülőpárállományokra épülő baromfitermelés, az élő- és feldolgozottbaromfi-kereskedelem, valamint a havi 8-9 ezer tonnás kapacitással működő saját takarmánykeverő üzem is a rendszer része.
Éves szinten mintegy 10 millió csirkét értékesítenek, emellett a cégcsoporton belül kacsa- és libaágazat is működik. A vállalkozás 2025-ben új szintre lépett, amikor belépett a feldolgozóiparba: Orosházán megvásárolta a Merian Foods Kft. üzemet, ahol az Orsi termékek készülnek.
A klasszikus agrártevékenységek mellett további lábak is erősítik a működést: Kiskőrösön és környékén tulipántermesztés, saját étterem, valamint egy kisállat-simogató is része a portfóliónak.
A jogi pálya vonzása
Mindezek ellenére nem volt egyértelmű, hogy az agrárpályán marad. A gyerekkori tapasztalatok mellett ugyanis erősen élt benne a vágy, hogy a saját útját járja. Tanulmányai során egy egészen más irány rajzolódott ki előtte: jogi egyetem, a nemzetközi környezet, egy kiszámíthatóbb karrier lehetősége. Már fiatalon pontos elképzelése volt arról, mit szeretne elérni, és ezért hajlandó volt keményen dolgozni. Édesapja a gazdaságban szerette volna tartani lányát, ezért Szilvia a munka mellett levelezőn, saját költségén kezdte meg jogi ismereteinek elmélyítését. Kitartó munkája gyümölcsét Hágában, a Nemzetközi Bíróság tárgyalótermeiben arathatta le, ahol jugoszláv háborús bűnösök pereinek tárgyalásában működött közre.
A váratlan fordulat 2008-ban érte, amikor édesapja a Napsugár-Trade nehézségei idején hazahívta. A döntés nem volt egyszerű, hiszen egy ígéretes nemzetközi pálya állt előtte.
– idézi fel akkori gondolkodását. A döntés nemcsak az ő életét, hanem a vállalkozás jövőjét is alapvetően meghatározta.
A későbbi pályaívének azonban éppen ez az időszak adta meg azt az alapot, amelyre később építeni tudott. A családi gazdaságban szerzett gyakorlati tapasztalat, a korán kialakult munkafegyelem és a rendszerszintű gondolkodás együtt olyan tudást jelentett, amelyet nem lehetett könyvekből megtanulni. Ez a háttér tette lehetővé, hogy amikor évekkel később döntéshelyzetbe került, ne kívülállóként térjen vissza, hanem olyan emberként, aki belülről érti az ágazatot.



