0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. május 19.

Robotizált istálló: úgy élnek itt a tehenek, ahogy nekik kényelmes

Tizenkét fejőrobottal és precíziós állattartási megoldásokkal dolgozik a Milkmen Kft. Paks-Földespuszta telephelye. A beruházás nemcsak a tejtermelést növelte, hanem az állatjólétet és a munkaerőhatékonyságot is javította.

A Paks-Földespusztán működő Milkmen Kft. az elmúlt időszakban jelentős technológiai fejlesztést hajtott végre. A holstein-fríz törzstenyészetben jelenleg 780 tehénnel dolgoznak, a fejési rendszert pedig összesen 12 robot szolgálja ki. A beruházási ciklus részeként nyolc új Lely robotos fejőistálló épült, miközben a meglévő istállókban további négy robot működik.

Lang Miklós telepvezető szerint a fejlesztés eredetileg nem feltétlenül robotizált irányba indult volna, hiszen először hagyományos fejőházban gondolkodtak. Végül azonban a robottechnológia mellett döntöttek, amit utólag is a lehető legjobb választásnak tartanak. Mint fogalmazott, a rendszer komoly előrelépést jelentett a precíziós állattartásban és az állatjóléti szempontok érvényesítésében.

Lely szabadság az állatoknak

A telepen szabad forgalmú rendszer működik, amelyben az állatok saját bioritmusuk szerint mozoghatnak az istállóban. A tehenek akkor esznek, isznak vagy mennek fejésre, amikor szükségét érzik. A rendszer negyedenkénti fejést alkalmaz, ami a telepvezető szerint jelentős előrelépést hozott mind a tejtermelésben, mind az állatok komfortérzetében.

(Fotó: magyarmezogazdasag.hu)

Dr. Volman László tulajdonos-ügyvezető kiemelte: a robotizált technológia jól illeszkedik az állatok természetes viselkedéséhez. Tapasztalataik szerint

a tehenek nyugodtabb környezetben élnek, ami közvetlenül megmutatkozik a tejtermelés növekedésében, a kiesések csökkenésében és a szaporodásbiológiai mutatók javulásában is.

A fejlesztés jelentős munkaerő-megtakarítást is eredményezett. Korábban tizenkét fős fejőszemélyzet dolgozott a telepen, jelenleg azonban a tizenkét robot működtetését az elletősökkel együtt összesen hat ember látja el. A robotizációhoz kapcsolódóan további automatizált rendszerek is működnek: takarmány-visszatoló robotok, kollektorok és trágyaporszívók segítik a napi munkát.

Naponta 3 óra munkát spórolnak

A trágyakezelő rendszerek különösen nagy könnyebbséget jelentenek a dolgozók számára. Lang Miklós szerint a kollektorok beüzemelése után vált igazán láthatóvá, hogy mekkora élőmunka-igényt tudnak kiváltani. Azoknak a területeknek a tisztítása, amelyeket korábban kézzel kellett takarítani, automatizálhatóvá vált, műszakonként mintegy három óra munkaidőt megtakarítva.

A telep működésének fontos eleme az ivarzásmegfigyelő rendszer is, amely már a kezdetektől működik. A rendszer olyan eredményeket hozott, hogy mára a növendékállomány megfigyelését is integrálták bele. A visszaivarzások felismerésében mintegy 90 százalékos biztonsággal dolgozik, ami jelentősen csökkentette a hagyományos hormonprogramok szükségességét.

(Fotó: magyarmezogazdasag.hu)

A fejőrobotok minden fejés során részletes adatokat gyűjtenek az állatokról. Rögzítik többek között a leadott tej mennyiségét, a tej hőmérsékletét, valamint a tőgynegyedek vezetőképességi értékeit. Ezek az információk ma már az állatorvosi munka alapját is jelentik a telepen.

Nem csak nyugodtabbak, de egészségesebbek is az állatok

A precíziós megfigyelésnek köszönhetően a problémák korábban felismerhetők, így jelentősen csökkent a kiesések és a selejtezések száma, valamint a gyógyszerfelhasználás is mérséklődött. A rendszer segítségével sok esetben még azelőtt be tudnak avatkozni, hogy súlyosabb egészségügyi problémák alakulnának ki.

Bujdosó Máté, a Lely Center Gödöllő ügyvezetője szerint a robotizált rendszerek legnagyobb előnye, hogy az állatok nyugodtabb környezetben élhetnek, miközben a telepek folyamatos, napi 24 órás működése is biztosítható. Hangsúlyozta: a technológia mellett a folyamatos szakmai együttműködés is fontos része a rendszernek, hiszen a kapcsolat az eszközök értékesítése után sem ér véget.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu
·Mizsei Károly
·Mizsei Károly
Onlineüzletág-vezető. 2018-ban került a magyarmezogazdasag.hu-hoz szerkesztőként. Előtte néhány évig szabadúszó újságíróként tevékenykedett, elsősorban az élelmiszeripart érintő témákban írt. Korábban négy évig volt a JOY szerkesztője, rendszeresen írt a Playboyba és a CKM-be, egy időben szerkesztette az Active Beauty magazint, karrierjét a Maxima magazinnál kezdte. Specialitása a szórakoztató tartalom készítése. A Magyar Mezőgazdaság csapatát elsősorban magazinos újságírásra fókuszáló tudásával, tapasztalataival erősíti, az agrárszakmai tartalmak készítésébe nem kontárkodik bele, ezt meghagyja szakértő kollégái számára.
Onlineüzletág-vezető. 2018-ban került a magyarmezogazdasag.hu-hoz szerkesztőként. Előtte néhány évig szabadúszó újságíróként tevékenykedett, elsősorban az élelmiszeripart érintő témákban írt. Korábban négy évig volt a JOY szerkesztője, rendszeresen írt a Playboyba és a CKM-be, egy időben szerkesztette az Active Beauty magazint, karrierjét a Maxima magazinnál kezdte. Specialitása a szórakoztató tartalom készítése. A Magyar Mezőgazdaság csapatát elsősorban magazinos újságírásra fókuszáló tudásával, tapasztalataival erősíti, az agrárszakmai tartalmak készítésébe nem kontárkodik bele, ezt meghagyja szakértő kollégái számára.