Az Európai Unió szeptembertől szigorúbb antibiotikum-használati szabályokat vezet be az állati eredetű importtermékekre. Az új rendszer nemcsak az európai gazdaságokra, hanem a harmadik országból érkező húsokra, tojásra, mézre és akvakultúrás termékekre is vonatkozik. Brazília egyelőre lekerült az engedélyezett exportőrök listájáról, mert nem tudta megfelelően igazolni az antibiotikum-használat nyomon követhetőségét – írja a polnoinfo.sk.
Az uniós szabályozás célja az antimikrobiális rezisztencia (AMR) visszaszorítása. Az EU már 2006-ban megtiltotta az antibiotikumok növekedésserkentő célú alkalmazását az állattenyésztésben, és korlátozta több, humán gyógyászatban fontos készítmény használatát is. Az európai gazdálkodóknak azóta részletes nyilvántartást kell vezetniük az állatok kezeléséről, különben támogatásokat veszíthetnek.
Most ugyanezt a követelményt terjesztik ki az importtermékekre is. 2026. szeptember 3-tól az exportőr országoknak bizonyítaniuk kell, hogy állategészségügyi rendszerük képes garantálni az uniós szabályok betartását az állatok teljes életciklusa során. Már nem lesz elegendő a maradványanyag-vizsgálat vagy egy egyszerű nyilatkozat.
Az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság, a DG SANTE auditálni fogja az exportáló országok rendszereit. Az ellenőrzések során azt vizsgálják majd, hogy az adott ország állategészségügyi és nyomonkövetési rendszere összevethető-e az uniós gyakorlattal.
Fotó: Fabiana pfernandes, Pixabay
A döntés különösen érzékenyen érintheti Brazíliát, amely a világ egyik legnagyobb marhahús- és baromfiexportőre. Az EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás új exportlehetőségeket nyitott volna meg a dél-amerikai ország előtt, ugyanakkor az európai gazdák egyik legfontosabb kritikája éppen az volt, hogy az unión kívüli termelők nem azonos szabályok szerint dolgoznak.
