A megnyitón Gubacsi Zoltán FruitVeb alelnök és Dr. Apáti Ferenc elnök vázolták fel az ágazat legégetőbb problémáit. A legnagyobb veszélyt a harmadik országbeli (indiai, thaiföldi) szezonális munkaerő behozatalának esetleges korlátozása jelenti.
A szakvezetők hangsúlyozták: a hazai piacon nincs szabad, megbízható kapacitás. Amennyiben Magyarország egyedüliként tiltaná be ezt az EU-ban, az politikai döntésként saját magunkat hoznánk súlyos versenyhátrányba. A FruitVeB ezért aktívan lobbizik a 6-9 hónapos foglalkoztatás megőrzéséért.
Kritikus pont a kertészetek versenyképességét biztosító termálvíz-fűtési rendszerek fenntarthatósága is, amelynek ügyében már megkezdődtek az egyeztetések a tárcákkal. Szakmai oldalról sürgették az értékesítést terhelő EPR (gyártói felelősség) rendszer felülvizsgálatát, az árstoppok kivezetését, valamint a külföldi import áruk szigorúbb minőségellenőrzését a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai alapján. Kiemelték az ÁFA-csökkentés és a külföldi munkaerő szabályozásának fontosságát, az importáruk miatti versenyhelyzet, valamint a beruházások témakörének jelentőségét.
Forrásbőség és új elszámolási szabályok
A rendezvényen Gódor Emőke, a Minisztérium főosztályvezetője tartott tájékoztatást a Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terv végrehajtásáról. A 2023–2027-es ciklus legfontosabb változása, hogy a korábbi három év helyett már csak két év áll rendelkezésre a projektek befejezésére, így az elnyert forrásokkal legkésőbb 2029 tavaszán-nyarán véglegesen el kell számolni.
A KAP teljes, 5651 milliárd forintos keretéből 1500 milliárd szolgál beruházásokra. Május végéig 66 pályázat jelent meg, és a hatalmas érdeklődés mellett közel 120 ezer kérelmet támogattak. Az üvegházak, hűtőházak fejlesztésére 171 nyertes pályázó kapott 90,1 milliárd forintot (ebből 16,6 milliárdot már kifizettek), míg a kertészeti gépbeszerzési pályázaton 1898 kérelmet támogattak 35 milliárd forint értékben.
Az új, 54/2023 (IX. 13.) AM végrehajtási rendelet komoly könnyítéseket hozott. A támogatások legfeljebb 50%-áig igényelhető előleg, ráadásul 25%-os mértékig teljesen bankgarancia- és biztosítékmentesen, és ezzel ráér a záró elszámoláskor elszámolni. Ugyanakkor szigorodott a változásbejelentések (VB) rendszere: egy projekt során összesen legfeljebb 4 darab VB nyújtható be, amiből maximum 2 vonatkozhat a műszaki tartalom módosítására.
A projekt zárási határideje mindössze egyetlen alkalommal, legfeljebb 12 hónappal hosszabbítható meg. Bizonyos módosítások (pl. azonos vagy jobb paraméterű gépcsere, kivitelezőváltás) közvetlenül a kifizetési kérelemben is kezelhetők, így nem fogyasztják a VB-keretet. Új elemként jelent meg a hitelek saját erejének kiegészítésére szolgáló kamattámogatás (max. 10%) és kezességi díjtámogatás (max. 5%). A főosztályvezető felhívta a figyelmet a kötelező uniós kommunikációs előírások betartására, mivel azok elmaradása a tagállami KAP-keret akár 3%-os szankcionálását is vonhatja maga után. (További info: www.kap.gov.hu)
Nincs elérhető munkaerőtartalék
A foglalkoztatási szekció tanulsága szerint a hajtató ágazat jövőjét a súlyosbodó munkaerőhiány és az üzemszervezési hatékonyság fogja meghatározni. Dr. Simon Balázs, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnöke arra figyelmeztetett, hogy a hazai munkaerőtartalékok kimerültek, a demográfiai fogyás miatt évente 40 ezer fővel csökken az aktív korú népesség, ezért a harmadik országbeli munkavállalók behozatala és a szigorodó 120 napos egyszerűsített foglalkoztatási (EFO) szabályok precíz alkalmazása létkérdés a túléléshez.
Ezzel párhuzamosan Újszászi András, a Gremon-Systems Zrt. társalapítója nemzetközi adatokkal bizonyította, hogy bár a magyar zöldmunkások sebessége eléri a nyugat-európai szintet, a magas logisztikai tétlen idő (napi 40–60 perc) és a csomagolócsarnokok gyenge üzemszervezése miatt az ágazat 20–30%-os hatékonysági hátrányban van, amelyen a fegyelmezettebb menedzsment mellett a 2026 végére piaci demófázisba lépő, kiváló megtérülést (5 eurós bérszintnél 5 év alatt 290 ezer euró megtakarítást) ígérő paradicsomszedő robotok segíthetnek.
A szakami napról részletes beszámolót olvashatnak a Kertészet és Szőlészet 2026. júliusi számában.
