Milyen búza keresett jelenleg a piacon, és milyen lehetőségek mutatkoznak a versenyképesség fenntartására? A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Vár épületében tartott Karintia rendezvénye, Szabadfi Szabolcs, azaz Szabi, a pék, a cég nagykövetével együtt hirdeti a prémium búza helyét a hazai vetésszerkezetben, mivel egyre nagyobb az igény a jó minőségű, egészséges alapanyagból készült kenyérre és pékárura, és ezt az európai malmok is felismerték.

Az elmúlt időszakban a bőtermő búzafajtákkal a termésmaximalizálás lett az új irány a hazai földeken. De vajon ez a jó út? – tette fel a kérdést Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője.

Idehaza 5,4 tonna/hektár átlagot tudtak elérni a gazdák tavaly, ez 11 százalékkal kevesebb, mint a szomszédos Ausztria hektáronkénti termésátlaga – noha ott kevesebb mezőgazdálkodásra alkalmas terület van. Szintén nehéz, mondhatni, lehetetlen versenyezni Ukrajnával, ahol megközelítőleg 34 millió hektárt vontak művelés alá, ezen 22, 4 millió tonna búzát takarítottak be az előző évben.

Ebből a mennyiségből 6 millió tonnát az ukránok használnak fel, de a további 14 millió tonna elsősorban az európai piacra kerül. És bár ilyen áru nem érkezhet Magyarországra, azokon a piacokon is megjelenik ez a mennyiség, amiben hazánk is érdekelt, így például a korábban jelentős olasz exportunkból kiszorulhatunk. Bene Zoltán azt javasolja a magyar gazdáknak, hogy prémium minőséget termesszenek, van helye az ilyen jellegű búzának a piacon.

Ennek elengedhetetlen feltétele az olyan fajta, aminek jó nitrogénmegkötő képessége, a betegségellenállósága, korai érést és kalászhányást produkál,  ugyanis a megváltozott klíma miatt az eddig bevett bőtermő búzafajták ezekhez a környezeti adottságokhoz nem tudtak megfelelően alkalmazkodni, ami látszik a csökkenő terméseredményeken is.

A szakmai kerekasztal-beszélgetésen Berkes Gábor, a Cargill regionális gabonakereskedelmi igazgatója ismertette, a magyar gazdák egymillió hektáron több mint 200 búzafajtát termesztenek, ez pedig nem, vagy csak nehezen teszi lehetővé a termésminőség homogenitását, márpedig nem egyöntetű tételekkel nem lehet kereskedni.

Márpedig kereslet lenne prémium búzára, a szakember szerint 300-500 ezer tonnát könnyedén el lehetne adni a piacon. A kerekasztalon ülő szakemberek egybehangzóan elmondták, területi adottságoknak megfelelő termelés mellett, kevesebb, de jól megválasztott fajta használata és a termés keverésének mellőzése vezethet oda, hogy versenyképesen tudjunk termeszteni, akár prémium fajtákból.

Sor került egy második kerekasztal-beszélgetésre is, amelynek fókuszában a prémium búza technológiája állt. Az nem kérdés, hogy ahogyan az elmúlt három évben termesztettek a gazdálkodók, az mostanra már nem megfelelő.

Ha valaki prémium búza termesztésébe kezd, előtte mérje fel területének klimatikus viszonyait, talajadottságait, agrotechnikai módszereink alkalmazhatóságát a prémium fajtákra, illetve ennek a kategóriának a vetőmagpiacon megtalálható termékeit is ajánlott megismerni – ezért sem mindegy, milyen genetikai adottságai vannak, milyen a tápanyagfelvétele az adott fajtának.

A Széchenyi István Egyetem kutatója, Ásványi Balázs ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyre kíméletesebb, kevesebb növényvédőszer-használattal végzett növénytermesztés felé halad a világ, az Európai Unió Zöld Megállapodása is ezt az irány vetíti előre, a kérdés, hogy ilyen jövőbeli gazdálkodási körülmények mellett hogyan lehet jövedelmezően termeszteni a prémium búzát.

Az eseményről készített cikk teljes tartalma megtekinthető a Magyar Mezőgazdaság hetilap 24. számában.