Beszélgetésünk középpontjában a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma által okozott betegségének megelőzése, a védekezés szervezése, valamint a termelők tájékoztatása állt.
Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A fertőzés következtében a terméshozam akár 20–50 százalékkal is csökkenhet, miközben a beteg növények száma évről évre sokszorozódhat. A betegség ellen jelenleg nincs közvetlen növényvédőszeres megoldás, terjedése azonban megakadályozható a fő vektora, az amerikai szőlőkabóca elleni hatékony védekezéssel. Kezeletlen területeken a fertőzés néhány év alatt teljes ültetvényeket tehet tönkre.
Országos összefogás a védekezés érdekében
Járvás Mónika elmondta, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa több szinten is segíti a termelőket. A tavalyi évben a jogszabályi környezet először tette lehetővé az egységes szemlecsoportok működését. Ennek eredményeként 2025-ben közel 9000 hektár szőlőterületet ellenőriztek több mint 1700 résztvevő bevonásával. A munkában falugazdászok, hegybírók, növényvédelmi szakemberek és maguk a termelők is részt vettek.
A program 2026-ban is folytatódik. A HNT célja, hogy a Magyarországon található több mint 55 ezer hektárnyi borszőlőültetvény és a 22 ezer hegyközségi tag mindegyikéhez eljusson a szükséges információ. Ennek érdekében SMS-kampányokat, szórólapokat, plakátokat, webináriumokat és szakmai rendezvényeket szerveznek.
Borvidékenként eltérő a fertőzöttség
A fertőzés mértéke jelentősen eltér az egyes borvidékeken. A legsúlyosabban érintett terület jelenleg a Zalai borvidék, ahol a kórokozót először 2013-ban mutatták ki Magyarországon.
A szakember szerint különösen megrázó látvány, amikor egy termelő azzal szembesül, hogy a következő évben gyakorlatilag nem számíthat termésre. Éppen ezért a megelőzés és az időben történő védekezés kulcsfontosságú.
A védekezés alapja az amerikai szőlőkabóca elleni fellépés
A HNT kommunikációja szorosan együttműködik a Nébih, a kormányhivatalok és a Növényorvosi Kamara szakmai munkájával. A védekezési felhívások alapját az amerikai szőlőkabóca országos monitoringrendszere adja, amely megmutatja a kártevő fejlődési állapotát és a védekezés optimális időpontját.
Az első idei védekezési felhívás már megjelent Tolna vármegyében, ahol június 5. és 15. között javasolt az inszekticides kezelés elvégzése. A HNT ezt SMS-ben is eljuttatta az érintett termelőkhöz.
A felhívások nemcsak az időzítésről szólnak, hanem technológiai ajánlásokat is tartalmaznak. Ezek külön útmutatást adnak az integrált és az ökológiai termesztést folytató gazdálkodók számára. A Nébih növényvédőszer-adatbázisában a termelők részletes információkat találhatnak az engedélyezett készítményekről, azok alkalmazási feltételeiről és támogatási rendszerekhez kapcsolódó használhatóságáról.
Mit tegyen a termelő, ha fertőzésre gyanakszik?

Amennyiben a gazdálkodó a betegség tüneteit észleli, elsőként az illetékes kormányhivatal növényvédelmi hatóságát kell értesítenie. Hegyközségi tagok esetében a hegybíró tájékoztatása is fontos.
A szakemberek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a tünetek könnyen összetéveszthetők más betegségekkel, például a levélsodródás vírussal vagy más fitoplazmás fertőzésekkel. Emiatt a biztos diagnózist kizárólag laboratóriumi vizsgálat adhatja meg.
Kártalanítás és támogatási lehetőségek
Ha a növényvédelmi hatóság hivatalosan megállapítja a fertőzést, a beteg tőkék kivágása kötelező. Súlyos fertőzöttség esetén akár teljes ültetvények felszámolására is sor kerülhet. A termelők ilyen esetekben kártalanítási igényt nyújthatnak be a kormányhivatalhoz, amely ugyan nem fedezi teljes mértékben a veszteségeket, de részleges kompenzációt biztosít.
A HNT jelenleg is egyeztetéseket folytat az Agrárminisztériummal és a Nébihhel annak érdekében, hogy a termelők minél nagyobb támogatást kapjanak.
Egyre tudatosabb a termelői közösség
Járvás Mónika szerint a termelők érdeklődése folyamatosan nő. A szakmai fórumokon egyre többen vesznek részt, és egyre nagyobb figyelmet fordítanak a megelőzésre. A hosszú távú cél az, hogy a hegyközségi tagok olyan szintű tudással rendelkezzenek, amelynek segítségével saját ültetvényeikben időben felismerhetik a gyanús tüneteket.
A hobbitermelők és zártkerti tulajdonosok felelőssége is jelentős, hiszen a kezeletlen tőkék a fertőzés fenntartásának és terjedésének gócpontjai lehetnek.
Közös felelősség
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a betegség terjedésében szerepet játszhatnak inváziós fajok, például a bálványfa vagy az iszalag. A HNT ezért az önkormányzatokkal is felvette a kapcsolatot, hogy a közterületek karbantartása során ezek visszaszorítására is nagyobb figyelem jusson.



