Az El Niño az El Niño–Déli Oszcilláció (ENSO) természetes éghajlati jelenség a keleti trópusi csendes-óceáni térségben a melegebb tengerfelszíni hőmérsékleteket okozó fázisa. A Meteorológiai Világszövetség (WMO) közlése szerint az El Niño erősödése, az óceánok rekordmagas hőmérséklete, valamint egy másik természetes éghajlati változékonyság, az indiai-óceáni dipólus pozitív szakasza együttesen a világ számos térségének időjárását meghatározza majd, különösen 2026 augusztusa és októbere között.
Az ENSZ főtitkárának, António Guterresnek a kiadott közlésében arra hívja fel a figyelmet: ez csak a kezdet! Az El Niño tovább fog erősödni, táplálva a perzselő hőkupolákat, az apokaliptikus erdőtüzeket és a tengerek csúcsokat döntő hőmérsékletét. A főtitkár szerint a jelenlegi forró állapotot a fosszilis tüzelőanyagok fűtik.
Mit hoznak a következő hónapok?
A Meteorológiai Világszövetség szerint a Föld nagyobb területein biztosan az átlagosnál magasabb hőmérsékletekkel kell számolni – ez elsősorban Dél-Európát, Afrikát, Kelet-Ázsiát, valamint Dél-Amerikát érinti majd, de hazánkban is az átlagosnál melegebb hőmérsékleti értékek várhatók. Átlagosnál hidegebb hőmérsékletek Grönlandtól délre az Észak-Atlanti-óceánon, valamint a Csendes-óceán déli részén várhatók.
A WMO adatai szerint a Duna vízgyűjtő területein és Magyarországon is az átlagos csapadékmennyiségre lehet számítani, míg Németország északi részén és Lengyelországban nagy valószínűséggel az átlagosnál kevesebb csapadék várható. Globálisan Közép-Amerika és Délkelet-Ázsia számíthat kevesebb, míg az Egyesült Államok és a közel-keleti országok több csapadékra.
El Niño utóhatása
A hőmérséklet- és csapadékmennyiség-változással az időjárási jelenség az élelmiszer-biztonságot is veszélyezteti; az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) szerint közel 50 millió embert taszíthat éhínségbe a Föld legkiszolgáltatottabb régióiban. A WFP jelentése szerint Közép-Amerika és Dél-Afrika a leginkább sújtott régiók közé tartozhat: előbbi esetén 83 százalékkal, utóbbinál pedig közel 75 százalékkal nőhet majd az éhezők száma. És bár a globális élelmiszerpiac a tavalyi év jó termése miatt egyelőre erős lábakon áll, a geopolitikai konfliktusok, különösen a közel-keleti harcok (az idei év szerényebb terméshozamával) tovább emelhetik az élelmiszerárakat.
