Az 1976-ban alapított Mularski Kertészet lendületesen fejlődött az évek során, jelenleg 24 hektár korszerű üvegházban termesztenek paradicsomot és 3 hektáron kígyóuborkát, emellett 9 hektáron nevelnek palántát hajtatásra és szabadföldre.

Ott is dolgoznak ázsiaiak

A vállalatcsoport 320 embert foglalkoztat. A dolgozók korábban főként Ukrajnából érkeznek, az ő foglalkoztatásuk ugyanis nagyon egyszerű, gördülékeny. Manapság azonban az ukránokat mindinkább felváltja a dél-amerikai, mauritiusi, nepáli munkaerő.

Ők közvetítőkön keresztül vállalnak munkát, és esetükben akár három hónapig is tarthat az ügyintézés. Ha azonban legalább öt évig Lengyelországban maradnak, akkor kapnak olyan kártyát, amivel akár vállalkozhatnak is, ebből adódóan viszonylag nagy a fluktuáció. Az üvegházban dolgozóknak csak legföljebb a tizede lengyel, tudtuk meg az ügyvezető-tulajdonostól.

Palánták üvegházba, szabadföldbe, kiskertekbe

Évente 7 millió palántát nevelnek mintegy 410 hektáros üvegházi felületre. Minden termesztői igényt igyekeznek kielégíteni, így paradicsomból magoncot, kőgyapot kockánként kétnövényes, kétszáras, oltott, illetve német partnereknek visszacsípett palántákat egyaránt nevelnek. Uborkapalántából szintén nagy a választék. Szabadföldre pedig 260 millió tápkockás, illetve szivarpalántát adnak el évenként körülbelül 8600 hektárra, a káposztaféléktől kezdve a salátaféléken át a hagymáig, paradicsomig. Nemcsak az árutermelőket szolgálják ki, hanem az áruházakon keresztül a hobbikertészeket is.

Bővítik a megvilágított felületet, de nem exportálnak

Az üvegházakban kőgyapotos technológiával 11 ezer tonna paradicsomot és 2850 tonna kígyóuborkát termesztenek helyi áruházaknak. Lengyelországban a rózsaszín bogyójú paradicsomok a legnépszerűbbek, így a kertészek többsége ilyen fajtákat hajtat hazai eladásra.

A Mularski kertészetben hét éve kiszélesítették a választékot, azóta termesztenek fürtös koktélparadicsomot – gömbölyű és szamóca alakú bogyókkal –, valamint cseresznyeparadicsomot is. Az uborkából szintén sajátos a lengyelek ízlése, a viszonylag rövid, 200-250 grammos terméseket keresik, így az ilyen fajták vannak túlnyomó többségben.

A paradicsomot 6, az uborkát 3 hektáron hajtatják mesterséges megvilágítással, ennek a felületét azonban 15 hektárra tervezik növelni a vevőik egész éves kiszolgálása érdekében. Emellett további 16 hektáros bővítésben gondolkodnak.

Az export továbbra sincs a terveik közt. Lengyelországban mintegy 40 millió ember él, így Marcin Mularski szerint elég nagy a helyi felvevőpiac ahhoz, hogy ne kelljen a paradicsomot több ezer kilométerre utaztatni, és azzal szennyezni a környezetünket.

Már a munkaerő-költség a legnagyobb kiadás

Lengyelországban az üvegházak többségét szénnel, szénporral fűtik, és amíg korábban a ráfordítások közt a fűtési költség vezetett, a rendszeres minimálbér-emelés miatt manapság a munkaerőre kell a legtöbbet költeni. Tavaly a bruttó munkabér 10,4 euró volt óránként, hektáronként pedig 11-13 ezer munkaórával számoltak. Az energiaköltség 2025-ben jórészt visszarendeződött az orosz–ukrán háború előtti szintre, a nem nélkülözhető szén-dioxid-trágyázás viszont jócskán drágult. Ez a három legnagyobb kiadás éves szinten tavaly mintegy 203 ezer eurót tett ki hektáronként, szemben a 2021-es 140 ezer euróval.

A paradicsom termelői ára nem követi a költségnövekedést Lengyelországban sem, de 2025 viszonylag jó év volt, kilónként 3,11 eurós átlagárral, tudtuk meg a lengyel kertésztől.