A 2025-ös hűvös augusztusból kiindulva mindenütt a késői állományok területét szűkítették. Az európai változással összhangban, hazánkban a tavalyi 3690 hektár helyett becslések szerint idén 3480 hektáron termesztenek görögdinnyét, és a csökkentés nálunk is főként a kelet-magyarországi, saját gyökerű állományokat érintette, tudtuk meg Sándor Lászlótól, a BASF-Nunhems termékfelelősétől, akitől rövid európai körképet is kértünk.

Spanyolország a legnagyobb dinnyetermesztő

Az Európában értékben és mennyiségben egyaránt messze a legtöbb görögdinnyét termesztő Spanyolországban 20 500-22 500 hektár a termőterület, ami nem sokat változik az évek során. Az idén 21 500 hektár termését értékesítik, várhatóan fele-fele arányban belföldön és külföldön, és az ország különböző termőkörzeteiből hat hónapig tudnak piacra szállítani.

Spanyolországban néhány éve gyökeres fajtaváltás történt, ma már szinte kizárólag mini (2-4 kilogrammos) magvas, valamint magszegény dinnyét termesztenek. Az utóbbiból is létezik mini, sötét és csíkos héjú, és 1,5-2,5 kilós bébi dinnyét is találnak a boltokban a vásárlók.

A legdélebbi dinnyetermesztő régióban Almeríában április elején kezdték a betakarítást a nagy légterű fóliákban és május végén már véget is ért a szezon. Június elején aztán beléptek a piacra az andalúziai termelők az alagutas dinnyékkel.

Az árra sem panaszkodhatnak a termelők, június elején a magnélküli és a mini görögdinnyékért kilónként 0,8-1 eurót kaptak. A legnagyobb helyi áruházlánc, a Mercadona boltjaiban pedig 2,2-2,5 euróért kínálták a félbe vágott sötéthéjú, 7-8 kilós magszegény dinnyét. Ez az ilyenkor szokásosnál magasabb ár valószínűleg nem tart sokáig, lapunk megjelenésekor (június közepén) ugyanis Murcia környékén is kezdik az alagutas, majd a takarás nélküli dinnye szedését.

Július 20-a körül pedig bekapcsolódik a La Mancha régió és ott ér véget a spanyol görögdinnyeszezon valamikor október végén. A területcsökkenés elsősorban az utóbbi térségre vonatkozik, mert tavaly augusztusban és szeptemberben ott dobtak ki sok dinnyét, miután Nyugat-Európában a hűvös időjárás miatt visszaesett a fogyasztás.

Oltott palántákról biztos hozam

A spanyolokat mennyiségben, termelési értékben követő Olaszország 17 000 hektáros dinnye-termőterülete is több térségből áll össze. A szicíliai fóliák már kiürültek, és május utolsó napjaiban, június elején elindult az alagutas dinnye értékesítése a „csizma sarkából”, azaz Lecce térségéből is.

A spanyolhoz hasonlóan az olasz hajtatási idény is mintegy egyhetes késéssel indult, ráadásul a legkorábbi, február végi, március eleji állományok beporzása nem volt tökéletes, mert télen viszonylag sok csapadék érkezett és a szokatlanul lehűlt levegő csak lassan melegedett.

A Latina térségében augusztusi szedésre termesztett nagy testű dinnye területét 20-30 százalékkal csökkentették, a mag nélküli típusét viszont 5-10 százalékkal bővítették.

Az utóbbi termesztése sokkal gyorsabban növekedett, mint nálunk, pedig több évvel később kezdték bevezetni. Mára néhány nagyobb termelőnél akár a 30 százalékot is eléri az aránya, míg nálunk megragadt a 17-18 százaléknál.

A jó hozamokhoz a spanyol és az olasz görögdinnye-termesztők szinte kizárólag oltott palántákat ültetnek, hiszen az erősebb növekedésű, ellenállóbb alany kedvező hatása nagyobb termésbiztonságban és magasabb hozamokban egyaránt megmutatkozik, a termésminőséget, az ízt viszont nem rontja, ellentétben a sárgadinnyével.

A növényvédelemben figyelembe kell venni, hogy a levéltetű-kártétel a görögdinnye-állományokban is egyre nagyobb, ugyanis az engedélyezett hatóanyag-választék rohamos szűkülésével több területen kialakult a szerrezisztencia. A kártétel megelőzésére a sárgadinnyéből a termelők már levéltetű-ellenálló fajtákat is választhatnak.

Bár még elmaradnak a spanyoloktól, az utóbbi években az olaszok is lendületesen növelték a kivitelüket, jelenleg a megtermelt görögdinnye körülbelül harmadát adják el külföldön. Az exportjuk fellendülése ránk is hatott, 2018-tól néhány év alatt sajnos szinte kiszorítottak bennünket a lengyel piacról, de miután az energiaválság és a termelési költségek növekedése miatt egyre kevésbé érte meg Dél-Olaszországból szállítani a dinnyét, sikerült visszaszereznünk vevőink egy részét.