A szakember szerint az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia ma már globális egészségügyi válság, amely nem csupán az embergyógyászatot, hanem az állattenyésztést és az élelmiszer-termelést is alapjaiban érinti. Az antibiotikumok alkalmazása ugyanis az elmúlt közel száz év során olyan evolúciós nyomást gyakorolt a baktériumokra, amelynek következtében azok nagy része mára ellenállóvá vált ezekkel a gyógyszerekkel szemben.
A rezisztencia a baktériumok adaptációs mechanizmusa, amely ugyan már évezredes régészeti leletekből is kimutatásra került, de elterjedése gyakorlatilag az antibiotikumok megjelenésével egyidős folyamat. Már a penicillin bevezetését követő néhány évben megjelentek az első rezisztens baktériumtörzsek. A szakember szerint mára odáig jutottunk, hogy léteznek úgynevezett pánrezisztens baktériumok is, amelyek valamennyi ismert antibiotikummal szemben ellenállóak. Ezek különösen veszélyesek, hiszen súlyos fertőzések – például vérmérgezés vagy tüdőgyulladás – esetén nem létezik ellenük hatékony gyógyszeres kezelés.
Jerzsele Ákos hangsúlyozta: korábban az állattenyésztés kevéssé érezte magát felelősnek az antibiotikum-rezisztencia kialakulásáért, azonban az utóbbi évek kutatásai egyértelművé tették, hogy az állati és növényi termelésben alkalmazott antibiotikumok jelentős szerepet játszanak a humán rezisztencia kialakulásában. Becslések szerint az emberi antibiotikum-rezisztencia jelentős hányadáért is felelős lehet az agrárium.
Különösen elterjedt gyakorlat a metafilaxis, amikor nemcsak a beteg állatokat kezelik, hanem megelőző céllal az egészségeseket is. Ez főként a sertés- és baromfitartásban jellemző. Magyarországon az állatgyógyászati antibiotikumok mintegy 65 százalékát a sertéságazat használja fel, további 20 százalékát pedig a baromfiágazat. Utóbbi esetében ráadásul gyakran olyan antibiotikumokat alkalmaznak, amelyek a humán gyógyászatban is kiemelt jelentőségűek.
Az interjúban részletesen szó esett a rezisztens baktériumtörzsek fejlődési fokozatairól is. A multirezisztens baktériumok már több antibiotikumcsoportra érzéketlenek, az úgynevezett XDR-törzsek szinte minden szerrel szemben ellenállók, míg a pánrezisztens baktériumok esetében már egyetlen hatékony antibiotikum sem marad. A szakember szerint a helyzet annyira súlyos, hogy 2050-re az AMR akár a vezető halálokká válhat a világon, megelőzve a daganatos és szív-érrendszeri betegségeket is. Egy egyszerű fogászati beavatkozás vagy nyílt törés is végzetes lehet a jövőben, ha nem áll rendelkezésre hatékony antibiotikum.
Külön figyelmet kapott az mcr–1 gén megjelenése, amely a kolisztin nevű antibiotikummal szembeni rezisztenciát biztosítja. A kolisztin sokáig „utolsó mentsvárnak” számított a humán gyógyászatban, különösen súlyos kórházi fertőzések esetén. A gén Kínában jelent meg először egy nagy sertéstelepen, majd gyorsan terjedni kezdett, mivel a fenti rezisztenciagén baktériumról baktériumra könnyen átadható. Ez különösen veszélyes, mert így a rezisztencia az élelmiszereken keresztül az emberi bélflórába is bekerülhet.
A szakember szerint ugyanakkor vannak biztató fejlemények is. Az Európai Unióban és Magyarországon jelentősen csökkent az állatgyógyászati antibiotikum-felhasználás. Hazánkban öt év alatt a felére esett vissza az alkalmazott mennyiség. Emellett egyre nagyobb figyelmet kapnak az alternatív megoldások, például az illóolaj-alapú takarmánykiegészítők vagy a baktériumokat pusztító bakteriofágok alkalmazása. Bár utóbbi technológia még számos engedélyezési akadályba ütközik Európában, a szakember szerint rendkívül ígéretes irány lehet a jövőben.
Fontos az antibiotikumok felelős használata, a kezelések előírásszerű végig vitele, valamint az antibiotikum-mentes vagy csökkentett antibiotikum-felhasználással előállított élelmiszerek előnyben részesítése. Véleménye szerint csak összehangolt társadalmi és szakmai fellépéssel lassítható az antibiotikum-rezisztencia terjedése.
