Ő volt az egyik első termelő az államban, aki veszteségeket szenvedett el egy váratlan, rendkívül agresszív gombás kórokozó, a neopestalotiopsis miatt.
Wrenn szerint a szamóca „szeret elpusztulni”. Sok módja van annak, hogy károsodjanak a növények, ezért a termelők és a kutatók részéről sok odafigyelésre van szükség. Észak-Karolina szamócatermesztésénél mára a neopestalotiopsis a legnagyobb veszély.
Egy globális hódító
A neopestalotiopsis először 2017-ben került az figyelem középpontjába az USA-ban, amikor pusztító járvány tört ki a floridai szamócaföldjeken. 2022-re a kórokozó jelenlétét Észak-Karolinában is megerősítették.
A betegséget nehéz kezelni, mert a fertőzött növények gyakran teljesen egészségesnek tűnnek, amikor a palántákat kiültetik. A gomba akár hetekig is észrevétlen maradhat, míg végül a növények össze nem omlanak.
Wrenn, az Észak-amerikai Szamócatermesztők Szövetségének elnöke szerint a neopestalotiopsis komoly fenyegetést jelent a nagyobb volumenű szamócatermesztésre. Mielőtt egy kisebb családi gazdaság akár az első gyümölcsöt betakaríthatná, hektáronként már 20–30 ezer dollárt is befektethetett a termesztésbe.
„A termelők arra számítanak, hogy a gyümölcs értékesítéséből származó bevételből visszafizetik ezt a befektetést, és ebből biztosítják a megélhetésüket” – mondja Wrenn.
Az alkalmazkodás szükségessége
Mark Hoffmann, az NC State Egyetem szamócatermesztési szakértője és kertészeti tudományok docense, kulcsszerepet játszik az egyetem több tudományterületet összefogó válaszlépéseiben.
Bár elismeri a kórokozó súlyosságát, a neopestalotiopsis kezelésében nyugodt, kutatási eredményeken alapuló megközelítést szorgalmaz.
„Amikor először megjelent Észak-Karolinában, rengeteg túlzó kijelentés, egymás hibáztatása és pánik alakult ki” – mondja Hoffmann, aki az NC Növénytudományi Kezdeményezés kutatói közösségének tagja is. „Ez valóban súlyos betegség, de alkalmazkodni kell hozzá. A termelők, a faiskolák és a nemesítési programok már ezt teszik.”
„Az antraknózis ugyanúgy terjedt, mint most a neopestalotiopsis: a szaporítótelepekről növényekről jutott ki a termőföldekre, ahol megtelepedett” – mondja Hoffmann. „Akkoriban ez is óriási problémát jelentett, mert senki sem tudta, hogyan kell kezelni. Ma is okoz károkat, de már nem fenyegeti az egész ágazatot.”
Ahogyan az antraknózis esetében, úgy a neopestalotiopsis ellen is egyre inkább körvonalazódnak a kutatásokon alapuló védekezési stratégiák.
Fotó: Bill Cline/NC State
