„Már létezik egy integrált növényvédelmi protokollunk a neopestalotiopsis ellen. Bár még messze nem tökéletes, sokat segít” – mondja Hoffmann. „A termelőknek ez jóval több munkát jelent, de számos kutatás zajlik, amelyek várhatóan még több lehetőséget kínálnak majd.”
A legtöbb probléma azoknál a gazdálkodóknál adódik, akiknek a szamóca nem a fő profiljuk, ezért nincs elegendő idejük és felszerelésük az intenzív megfigyeléshez és permetezéshez.
– mondja.
Hoffmann szerint a neopestalotiopsis elleni védekezés rövid távon növelheti a munkaerő- és gombaölőszer-költségeket. Ugyanakkor bizakodó, hogy ahogy a kutatók egyre jobban megértik a betegséget, valamint a terjedését és súlyosságát befolyásoló tényezőket, úgy a neopestalotiopsis körüli félelmek is fokozatosan csökkenni fognak.
Nehézkes a kórokozó azonosítása
Az áttekintő tanulmány szerzői azon számos NC State kutató közé tartoznak, akik a tudásbeli hiányosságok pótlásán dolgoznak, és több irányból is vizsgálják a neopestalotiopsis problémáját.
Például Orlando Arguello-Miranda, a Növény- és Mikrobiológiai Tanszék kutatója Tika Adhikarival és Susmita Gairével együttműködve gyorsabb és megbízhatóbb módszereket fejleszt a betegség kimutatására és diagnosztizálására.
Arguello-Miranda – aki az NC Növénytudományi Kezdeményezés kutatói közösségének tagja – szerint a jelenlegi módszerek, például a növényeken megjelenő tünetek mikroszkópos vizsgálata nagy szakértelmet igényel és időigényes.
Ráadásul ezeknél a vizsgálatoknál a mintákat általában meg kell semmisíteni a fehérjék vagy a DNS kinyerése érdekében, így a kutatók nem tudják közvetlenül megfigyelni a kórokozó viselkedését és növekedését.
Fotó: Pixabay
A mesterséges intelligencia a neopestalotiopsis azonosításában is segít
E korlátok kiküszöbölésére a kutatócsoport egy új, mesterséges intelligenciával támogatott élősejt-mikroszkópos módszert alkalmaz, amely közvetlenül figyeli meg a neopestalotiopsis növekedését, a spórák csírázását, valamint a különböző fajok és izolátumok közötti eltéréseket. A rendszer egy olyan, mesterséges intelligencián alapuló képfeldolgozó modell továbbfejlesztett változata, amelyet eredetileg idegtudományi kutatásokhoz fejlesztettek ki.
„Különösen fontos, hogy a rendszer akkor is képes kimutatni a kórokozót, amikor nagyon kevés spóra található a mintában – ez a hagyományos kémiai vizsgálatok számára komoly kihívást jelent” – mondja.
A kutatók végső célja, hogy az eszköz megfizethető legyen mind a szamócapalánta-előállítók, mind a gyümölcstermesztők számára. Például egy hordozható mikroszkóp okostelefonhoz csatlakoztatásával egy faiskola dolgozója azonnali értesítést kaphatna, amint a detektáló mikrokamrák nagy valószínűséggel neopestalotiopsis fertőzést jeleznek. Ez lehetővé tenné a célzott gombaölőszeres kezeléseket vagy a fertőzött növényi anyag eltávolítását, megelőzve ezzel a teljes ültetvény összeomlását.
