Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium tárcavezetője a június 13-ai közösségimédia-bejegyzésében kiemeli, a kémiai szúnyoggyérítés nemcsak a környezetet terheli, de hatástalan is. A gyérítést követő vizsgálatok ugyanis kimutatták, minden 1000, ezzel az eljárással elpusztított rovarból mindössze 1 volt szúnyog.
A téma aktualitását jelzi, hogy a klímaváltozás és a globális kereskedelem miatt egyre nagyobb kihívást jelent az invazív szúnyogfajok megjelenése, amelyek többsége vektorai lehetnek különféle állatbetegségek (például kéknyelv-betegség, szívférgesség), vagy akár az emberre is veszélyes nyugat-nílusi láz terjesztésének. Mindemellett a folyamatban lévő, zajló vízmegtartási programok miatt megnő a szúnyogok természetes szaporodóhelyeinek a száma, így a gyérítés módszere hatványozott jelentőséggel bír.
A vegyszer minden rovarra hat
Az Európai Unióban már csak egyetlen, erre a célra használható szer engedélyezett, illetve 2020-ban már betiltották a repülőgépről történő kijuttatást a szer kiszámíthatatlan elsodródása és ökoszisztémára gyakorolt hatása miatt. (Az Európai Unió tilalma ellenére a hazai gyakorlat külön engedélyezéssel, időszakosan repülőgépről végzi a gyérítést.) A szer neve deltamethrin, amely az idegrendszert károsító hatásával végez a rovarokkal – minden rovarral! De más élőlényekre is hatással van, különösen a vízhez kötődő fajokra: halakban, kétéltűekben, puhatestűekben, illetve vízi növényekben is felhalmozódhat a készítmény, és akár viselkedésbeli, táplálkozási, fejlődési, illetve populáció szintű zavarokat, diszfunkciókat eredményezhet.
A kémiai módszer okozta nagymértékű rovarpusztulásnak ráadásul további következményei is vannak. A agráriumban alkalmazott rovarölő szerek már így is jelentős mértékben csökkentették a rovarfajok számát, ami szintén komoly hatással van a biodiverzitásra. Márpedig tudjuk, rovarok, beporzók nélkül nincs élet a Földön: nem lenne mit ennünk, kevesebb lenne az oxigén. De a rovarpusztulás további problémát okoz az ökoszisztémában, hiszen szoros összefüggést mutat a madárfajok eltűnésével, ritkulásával Európa-szerte. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint az elmúlt 37 évben 25 százalékkal csökkent az európai madárállomány mérete, főként az agráriumban használt peszticidek és műtrágyák hatására.
Fontos, hogy mi magunk is tehetünk a szúnyoggyérítés érdekében azzal, hogy nem hagyunk teret a szaporodásuknak. A szúnyogok fejlődéséhez akár 1 deciliter pangó víz is elég, és a kertjeinkben, udvarainkban a virágcserép-alátétben, vödörben, öntözőkannában, talicskában felgyűlő esővíz is kiváló környezetet biztosít a lárvák fejlődéséhez. Ha ezeket a felesleges vízgyülemeket megszüntetjük, a csapadékvízgyűjtő hordó tetejét szúnyoghálóval letakarjuk és a madáritatók vizét rendszeresen cseréljük, akkor visszaszoríthatjuk a szúnyogok szaporodását.
