Versenyképességünket rontja, hogy nagyobb költséggel érünk el hasonló hozamokat, minőséget, mint más európai szántóföldi zöldséget termesztő országokban.  Ráadásul kiszámíthatatlan az időjárás, így a termelők nem tudnak stabil terméshozammal, nyereséggel tervezni.

Rekordhozam zöldborsóból

Ez is közrejátszik abban, hogy az utóbbi években csökkent a termelési kedv és a zöldborsó termőterülete 10-15 ezer hektárra apadt hazánkban, magyarázta Pásztor Zsolt, a Bonduelle agrárigazgatója, hogy ők is körülbelül a felére szerződtek, mint az inflációs válságot megelőző időszakban.

Azt is hozzátette azonban, hogy a továbbra is zöldborsót termesztők többsége fejleszt, felelősen gazdálkodik, próbál lehetőségeihez mérten előre menekülni, hiszen spórolásból még senki sem gazdagodott meg. A Bonduelle-nek így idén sikerült kizárólag öntözött állományokra szerződni, és a mintegy 2000 hektárról a valaha volt legjobb eredményt érték el partnereik.

Ehhez azonban a 70 napos tenyészidőben néhol több mint 200 mm öntözővíz kijuttatására volt szükség. Ez tovább növelte a költségeket, miközben a szerződött ár elmaradt a tavalyitól, így a termelők várhatóan kisebb haszonra számíthatnak, ámde még így is stabil és korai árbevételt biztosít a zöldborsó.

Folyamatos a kártevőnyomás a csemegekukorica-állományokban

A csemegekukorica betakarítása várhatóan július 20. táján kezdődik, ezért az eredményeket illetően korai lenne jóslatokba bocsátkozni. A júniusi hőkupola hatására az öntözés ellenére a szokásosnál alacsonyabb állományok azonban azt vetítik előre, hogy kiugróan magas hozamok nem várhatók.

A csemegekukorica nagyon vízigényes kultúra, a melegnél is jobban szenved a szárazságtól, így néhol már a vetéstől szükség volt a vízpótlásra. Jó termésátlagra pedig csak ott van esély, ahol a kiépített infrastruktúra lehetővé teszi a 4-5 naponkénti 25 mm-es öntözési adagok kijuttatását. Ez sajnos csak keveseknek adatik meg.