Az idei búzatermesztési szezon mindent hozott, amit a klímaváltozás negatív hatásként hozhat. A tavaszi és kora nyári csapadék eloszlása rendkívül szeszélyes képet mutatott. Míg a HungaroMet adatai alapján Zala vármegyében a május-júniusi időszakban 150–200 mm csapadék is hullott, addig az Alföld középső részein sokfelé az 50 mm-t sem érte el a csapadék. Ezt tetézte a rendkívül meleg június, ami miatt a betakarítás a megszokotthoz képest csaknem két héttel korábbra tolódott.
Az országos termésátlag így 4 t/ha körül alakult, de az adatok mögött elképesztő regionális szakadék jelentkezett. A szerencsés nyugati országrészben, Zala és a Vas vármegyei dombvidéken helyenként 8-9 tonnás hozamokat mértek, ahol a májusi lokális esők még elérték a táblákat. Ezzel szemben az Alföldön, sok helyen a 1,5–2,5 tonnát sem tudtak betakarítani. Itt a búzatermesztés idén egyértelműen ráfizetéses lett.
Ahol a 3,9 tonna is győzelem
Bangó Dezső közel fél évszázada kötelezte el magát az agrárium mellett. Jelenleg 110 hektáron gazdálkodik Szigetszentmiklóson, amiből 40 hektárt foglal el az őszi búza. Az idei év nála is drasztikus hozamcsökkenést hozott: a korábbi 7,5–8 t/ha-os csúcsokhoz képest idén mindössze 3,9 t/ha-t sikerült betakarítania. Az alföldi katasztrófahozamok tükrében azonban a helyi viszonyok között ez az eredmény még kifejezetten elégedettségre ad okot.
A szigetszentmiklósi agrárszakember fő területeit a francia nemesítésű (Isterra), az IKR Agrár által forgalmazott Complice foglalja el. Ez a korai érésű, szálkás kalászú búza kifejezetten a rekordnagyságú (8–10+ t/ha-os) terméspotenciáljáról, jó bokrosodásáról és kiváló szálszilárdságáról ismert. Bár alapvetően stabil európai (A2-es) minőséget ad, az idei aszályos évben a 28–29%-os nedvessikére elmaradt a hazai malmok által szigorúan elvárt 32–33% feletti szinttől.
A terményt egy bevált kereskedelmi csatornán keresztül Bangó Dezső már 8 éve Olaszországba értékesíti a búzát pizzaliszt-alapanyagnak, ahol a hazai malmi árat adják érte.
Nem vált be az idei kísérlet
A 2 hektáros kísérleti parcellán kipróbált Intensity fajta viszont elvérzett a hőségben (mindössze 2,5 t/ha-t teremve). A papírforma szerint az Intensity egy közép-korai, prémium malmi/javító minőségre nemesített, magas fehérje- és sikértartalmat ígérő fajta, amely intenzív technológia mellett adja ki a tudását. Csapadék híján azonban a növény nem tudta felvenni a szemkitelítődéshez szükséges tápanyagokat, így a teszt megmutatta a fajta szárazságtűrési határait.
A klímaadaptáció érdekében a szigetszentmiklósi termelő 5-6 éve teljesen elhagyta a szántást; helyette csökkentett talajműveléssel (tárcsázás, grúberezés, lazítás) óvja a talaj nedvességkészletét.
(Mindeközben zajlik a vita a jégkármérséklő rendszer körül, a védekezés magasabb fokozatba kapcsolt. A rendszert üzemeltető agrárkamara jogszabályi kötelezettségeire hivatkozik, az ellene tiltakozók pedig petíciót adnak át a szakminiszternek. Bővebben erről itt olvashat: Magasabb szintre lépett a JÉGER körüli vita)
Bár Szigetszentmiklóson is épül egy új pizzatészta-gyár, ami a jövőben közelebbi felvevőpiacot jelenthet, a gazdálkodó egyelőre a bejáratott olasz exportkapcsolatban és a víztakarékos talajművelésben látja a biztonságos folytatás zálogát.
Magas a malmi búza aránya az idei termésben, de sokaknak csak álom a nyereség
