Szerző:
Sin Bettina
Fontos, hogy ne csak a szívünkre, hanem a józan eszünkre is hallgassunk, mielőtt belevágunk. Az első kérdés, amit fel kell tennünk magunknak nem az, hogy szeretnénk-e csikót, hanem az, hogy mi a célunk vele.
Sportlovat nevelnénk? Hobbilovat? Tovább szeretnénk vinni a kanca vérvonalát? Vagy pusztán érzelmi alapon döntünk? A lótenyésztésben nincs garancia, de tudatossággal sok kockázati tényező kizárható. Éppen ezért hobbilovasként is különösen fontos, hogy a döntést ne kizárólag az érzelmek vezéreljék.
Induljunk ki az alapanyagból: a saját kancánkból! Figyelembe kell venni az életkorát, a mozgásszervi állapotát, az idegrendszerét, a küllemét és az esetleges örökölhető hibákat is! Egy ideges, rossz vérmérsékletű vagy anatómiai problémákkal rendelkező ló esetében ugyanis a rossz tulajdonságok könnyen továbbörökíthetők.
Ki legyen a vőlegény?
– A tenyésztés alapelve az, hogy lehetőség szerint javítsuk az állomány minőségét. Ezt még hobbilovasként is fontos szem előtt tartani – magyarázza dr. Hecker Walter hippológus, a Magyar Lovas Akadémia nyugalmazott főigazgatója. – A megfelelő fedezőmén keresése az egyik legfontosabb lépés.
Valójában a mén kiválasztásakor a származás, a teljesítmény, az egészségi háttér, a vérmérséklet és az utódok minősége egyaránt mérvadó. A legjobb, ha kancánk fajtája alapján csatlakozunk egy tenyésztőegyesülethez, ahol egyesületi mének közül választhatunk szakemberek, állatorvosok ajánlásai szerint.
A lényeg, hogy a csikó lehetőleg jobb legyen, mint a kanca. Mit jelent ez? A ménnek a tulajdonságai alapján kiegyensúlyozó szerepe van. Sok örökség átlagolódik, például a temperamentum. Egy lassabb kanca gyorsítható menős ménnel, és fordítva. Javítható a magasság, a testfelépítés és így tovább.
Inszemináció
A kiválasztásnál ne legyen befolyásoló tényező a földrajzi távolság. Ma már egyre gyakoribb a mesterséges termékenyítés, amely számos előnnyel jár. Csökkenti a sérülésveszélyt, a járványokat, és lehetőséget ad arra, hogy távolabbi, magasabb minőségű mén legyen a csikónk apja.
Mesterséges termékenyítésnél az állatorvosi számla lesz magasabb, míg a természetes párosításnál útiköltségek és szállásköltségek terhelik a gazdát, hiszen általában a kancának kell ideiglenesen „beköltöznie” a fedezőménhez. Az első fedeztetés ráadásul nem mindig vemhesíti a kancát, így a költségek mindkét esetben sokszorozódhatnak.
Ha nem szeretnénk kakukkfiókát a szomszédos tanyán vagy messzebb élő csődörtől, fokozottan ügyeljünk a kerítések, villanypásztorok épségére! Egyes heréltek „kóbor numerákkal” szórakoztatják a kancákat, ami érzékenyebb egyedeknél fertőzést és meddőséget is okozhat.
